Ferenc pápa Kijevbe látogatna

„Azt hittük, hogy más országok lerohanása, a kegyetlen utcai harcok és az atomfegyverrel fenyegetődzés mind már a régmúlt hátborzongató emlékei közé tartoznak”

– jelentette ki a katolikus egyházfő máltai tisztségviselők és diplomaták előtt.

A pápa továbbra sem nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, sem konkrétan Oroszországot. Úgy fogalmazott:

„idejétmúlt nemzeti érdekekre hivatkozva egy hatalmasság ismét konfliktusokat gerjeszt és provokál, miközben a hétköznapi emberek érzik azt, hogy jövőt csak úgy lehet építeni, ha osztoznak rajta, máskülönben nem is lesz jövő”.

A Vatikán az utóbbi években új kapcsolatokat épített ki a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szövetséges orosz ortodox egyházzal, és az ukrán-orosz konfliktusban fel is ajánlotta, hogy közvetítőként segítene a válság megoldásában, de mindeddig a felek nem vették ezt igénybe.

Úton Málta felé a repülőgépen Ferenc pápa arról beszélt újságíróknak, hogy napirenden van egy kijevi látogatás lehetősége, de ez még nem hivatalos, dátumról egyelőre nincs szó. Korábban az ukrán főváros polgármestere hívta meg a katolikus egyházfőt más vallási vezetőkkel együtt, hogy utazzanak Kijevbe a béke követeiként.

Ferenc pápa az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta: a háború olyan erős szívfájdalmat okoz neki, hogy időnként még a térdét hónapok óta kínzó fájdalomról is elfeledkezik. Az utóbbi időben a pápa térdízületi gyulladása olyan súlyos lett, hogy a Máltára tartó repülőgépre csak lift segítségével tudott beszállni, illetve Vallettában is lift várta az egyházfőt szállító gépet a repülőtéren.

A máltai pápai látogatást eredetileg 2020 májusára jelentették be, és a vizit fő napirendjének a migrációt tervezték, tekintettel arra, hogy a szigetország erősen érintett a migrációval kapcsolatos európai vitákban.

Ferenc pápa – a máltai elnökkel az oldalán – újságírók előtt elítélte azokat a hitvány megállapodásokat, amelyeket az Európai Unió kötött Líbiával a migránsok visszafordításáról, és azt hangsúlyozta, hogy Európának emberséget kellene mutatnia a bevándorlók iránt. A pápa arra a megegyezésre utalt, amelynek értelmében az EU évek óta támogatja a líbiai parti őrség kiképzését, hogy hatékonyabban tudják feltartóztatni az Európa felé elinduló bevándorlókat, akiket aztán líbiai gyűjtőtáborokba szállítanak. A programot erősen támogatták az Unió földközi-tengeri tagállamai, amelyek véget akarnak vetni annak, hogy menekültek tömegesen érték el a partjaikat. Ferenc pápa már korábban is koncentrációs táborokként utalt azokra a létesítményekre, ahol a feltartóztatott migránsokat fogva tartják Líbiában, és szombaton Máltán újra azt állította, hogy az EU bűnrészes mindabban, ami a líbiai táborokban történik.

„Civilizált országok a saját érdeküket követve nem hagyhatnak jóvá ilyen hitvány megállapodásokat bűnözőkkel, akik rabszolgaként bánnak emberekkel”

– fogalmazott az egyházfő, megjegyezve, hogy

„más népek nem kórokozók, amelyektől meg kellene védeni magunkat, hanem emberek, akiket be kell fogadnunk”.

(Kiemelt képünk: A Vatikáni média által közreadott képen Ferenc pápa egy kanadai őslakos közösség egyik tagját fogadja a Vatikánban 2022. április 1-jén. Hivatalos adatok szerint mintegy 150 ezer indián, mesztic és inuit gyereket szakítottak el családjuktól és kultúrájuktól, és egyházi intézmények bentlakásos iskoláiban helyezték el őket. Nem beszélhettek saját nyelvükön, nem követhették hagyományaikat, gyakran lelki és fizikai visszaéléseket szenvedtek el. MTI/EPA/Vatikáni média/Vatikáni Média)