Fenyeget az iszlám?
A „Hazafias európaiak a Nyugat iszlámizálódása ellen” (német rövidítése „Pegida” ) nevet viseli az új mozgalom, amely rendre több ezres tüntetéseket szervez, elsősorban a volt NDK területén. A mohamedánok ellen a szélsőjobb mozgósít, de a Pegida növekvő támogatásra talál polgári rétegekben is.
A mozgalom elsőnek Drezdában, Szászország fővárosában jelentkezett – holott a tartományban mindössze 4.000 muszlim él, a lakosság egy tized százaléka. Mégis tízezer ember is az utcára ment a jelszóval, hogy fel kell lépni a növekvő iszlám veszély ellen. A tüntetőket nem csak az aggasztja, hogy sok muszlim él az országban (összesen vagy 4.5 millió), hanem az is, hogy a sok menekült befogadásával számuk tovább nő. A mozgalom egyik jelzője a növekvő idegen-ellenességnek: az SPD pártalapítványának felmérése szerint a németek 20 százaléka viseltetik ellenérzésekkel a bevándorlókkal szemben, míg Kelet-Németországban (ahová pedig azoknak csak kis része jut) ez az arány már csaknem 27 százalék. Az ország lakosságának jó 44 százaléka van rossz véleménnyel a menedékkérőkről, míg az egykori NDK területén csaknem 53 százalék.
A német média szerint egyértelmű, hogy az új mozgalmat – inkább burkoltan – a szélsőjobb, köztük a neonáci NPD szervezi, kitűnő lehetőséget találva táboruk gyarapítására. A Pegida szóvivője, Lutz Bachmann egyébként Facebook-oldalán megerősítette, hogy többszörösen büntetett előéletű: korábban kábítószerezési ügyben ítélték több évre. Először megszökött, azután leülte büntetését – majd pár éve ismét elítéltek, ezúttal csak felfüggesztett elzárásra. Bachmann egyébként példaként állítja a német hatóságok elé Dél-Afrika eljárását: onnan őt, mint nem kívánatos külföldit, rövid úton kiutasították – míg Németországban ez messze nem megy ilyen gyorsan- ha egyáltalán.
A mozgalom már nyugat-németországi nagyvárosokban is rendezett tüntetéseket és továbbiakat is szervez. Különösen visszatetsző, hogy a drezdaiak azzal a jelszóval és azon napon szervezik demonstrációikat, amellyel és amikor negyed százada az NDK polgárjogi harcosai, akik hétfőnként a „Mi vagyunk a nép” jelszóval tüntettek. A jelenség növekvő gondot jelent a politikának, hiszen nem csak a szélsőjobb van mögötte, hanem rokonszenvez a tüntetőkkel az új párt, a CDUCSU-tól jobbra álló AfD (Alternatíva Németországért), amely már jelentős sikereket ért el tartományi választásokon. Míg kezdetben mind az uniópártok, mind a velük kormányzó SPD határozottan elítélték a Pegidát, Thomas de Maiziére, a CDU-hoz tartozó belügyminiszter újabban megértést mutatott a polgárok aggodalma iránt, hogy a bevándorlók között terroristák is lehetnek s hogy a mohamedán országokból érkező bevándorlók eltérő kultúrájukkal gondokat jelenthetnek többek között az iskolákban. Mindkét nagy párt politikusai szerint a politika feladata, hogy tájékoztassa a közvéleményt a valódi helyzetről, eloszlassa a téveszméket, az előítéleteket- egyúttal orvosolja a jogos aggodalmakat.
Az elterjedt téveszme, hogy nem 4.5, hanem 15-20 millió muszlim él az országban, teljesen légből kapott. Ugyancsak alaptalan az elterjedt vélekedés, hogy a muszlim milliók egymás között, zártan élnek. Túlnyomó többségük, így a belügyminiszter, tisztesen dolgozik, németül beszél és németnek is érzi magát. Ugyancsak valótlan az állítás, hogy az állam milliárdokat költ a külföldi munkavállalókra: a Spiegel szerint a 6.6 millió külföldi 22 milliárddal többet fizet be az államkasszába annál, amit onnan kap. Végül pedig: a bűnügyi statisztikák nem támasztják alá az előítéletet, hogy a külföldiek több bűncselekményt követnek el, mint a németek.
