Félmillióból százezer német
Hetven évvel a Holokauszt tragédiája után a közelmúltban emlékművet avattak Berlinben a hitleri vészkorszak mintegy ötszázezer európai roma áldozatának. Több, mint húsz évig húzódott az emlékmű felállítása, amelynek avatásánál arra figyelmeztettek a német politika vezetői, hogy napjaink egyik közös feladata a romák segítése és befogadása a többségi társadalmakba.
Helmut Schmidt szociáldemokrata kancellár volt az első, aki 1982-ben nyilvánosan szólt arról, hogy a Holockauszt romák tömegeit is sújtotta, Európa-szerte. A német kutatások szerint a náci haláltáborokban összesen mintegy fél millió vesztette életét közülük a „Porrajmos”-ban, a földrész különböző országaiból (így Magyarországról is). A német áldozatok számát közülük százezerre teszik. Klaus Wowereit, Berlin főpolgármestere az ünnepségen emlékeztetett: 1936-ban, éppen a berlini olimpiai játékok idején tartották fogva szabad területen, Marzahnban romák ezreit, akiket azután deportáltak.
2005-ben avatták fel Berlin szívében a Holocaust zsidó áldozatainak emlékművét, három évvel később azokét, akiket a nácik homoszexualitásuk miatt hurcoltak haláltáborokba. A roma memento felállítása többek között a roma szervezetek miatti viták következtében is húzódott hosszú évekig. Az emlékmű tervezésével Dani Karavan izraeli szobrászművészt bízták meg. A művész a Brandenburgi kapu és a Reichstag épülete közötti területen tizenkét méter átmérőjű tavat alakított ki: az annak közepén lévő kövön minden nap friss virág emlékeztet az áldozatokra. A tó körül Santino Spinelli olasz származású roma költő „Auschwitz” című verse olvasható, német és angol nyelven.
Az ünnepélyes átadáson beszédet mondott Joachim Gauck szövetségi elnök, Angela Merkel szövetségi kancellár, valamint Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke is. Az emlékmű kapcsán történészek és mások is nehezményezik, hogy több évtizedet váratott magára a múltfeldolgozásnak ez az aktusa. Kutatások szerint napjainkban a német lakosság 60 százalékának vannak előítéletei a romákkal szemben, és kérdés, hogy az emlékmű mennyiben járulhat hozzá a romákkal kapcsolatos sztereotípiák lebontásához. Angela Merkel kancellár az avató-ünnepségen hangoztatta: a kirekesztésre, a más fajta emberek elutasítására ma is reagálni kell.
Romani Rose optimista: „Az emlékmű fontos jelzés a társadalomnak, hogy a cigányellenesség legalább annyira megvetendő, mint a zsidóellenesség”- mondta. Rose bízik benne: a Reichstag épületébe igyekvő képviselőket emlékezteti a műalkotás arra, hogy a politikának fel kell emelnie a szavát mindenütt, ahol a roma kisebbséget érő fajgyűlölet jelentkezik.
A múlt feldolgozásának keretében Berlin még egy emlékmű felállítását tervezi: azoknak a betegeknek, fogyatékosoknak adóznak majd, akiket a nácik ugyancsak tömegesen legyilkoltak. (Mészáros Szilárd)https://168ora.publishing.hu/general/rovatindex.php?rovat=0&cikk=105648&datum=2012-11-12%2023:59:59&general=0
