Ezért vonta vissza Biden az új bankfelügyeleti elnök jelölését

Joe Biden amerikai elnök kedden visszavonta Saule Omarova jelölését az amerikai bankfelügyelet élére, miután világossá vált, hogy kinevezése komoly ellenállásba ütközik a szenátusban, írja az MTI.

Az elnöki közlemény szerint Joe Biden elfogadta a kazah származású amerikai tisztségviselő visszalépési szándékát, aki a szenátusi meghallgatáson tapasztalt bírálatok fényében döntött így.

A republikánus szenátorok bírálták Omarova bankszabályozással kapcsolatos terveit és nézeteit, és nem hagyták figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a tekintélyes Cornell Egyetem jogászprofesszor asszonya az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó mai Kazahsztánban született 1966-ban, és csak 1991-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. A The Wall Street Journal című napilap az egyik vezércikkében még azt is sejttette, hogy

Omarova Szovjetunióban töltött gyermekkora nem teszi őt megbízhatóvá az amerikai gazdasági életben.

A novemberi szenátusi bizottsági meghallgatás során Saule Omarova többek között a pénzügyi szektor szigorúbb és kiterjedtebb állami ellenőrzésével kapcsolatos kérdésekre válaszolt, amikor Pat Toomey pennsylvaniai republikánus szenátor kijelentette, hogy a jelölt nézeteit „szocialista kiáltványnak” tekinti, John Kennedy louisianai republikánus szenátor pedig úgy fogalmazott:

„nem tudom eldönteni, hogy professzorasszonynak vagy elvtársnőnek nevezzem-e”.

Majd megemlítette: aggodalmait táplálja az is, hogy még maga Omarova is „radikálisaknak” minősítette a saját elveit.

Biden elnök közleményében megvédte jelöltjét, a fogyasztók képviselőjének, illetve az amerikai bankrendszer biztonságos és egészséges működése védelmezőjének nevezve Omarovát.

„Sajnos jelöltsége miatt már a kezdetektől tisztességtelen személyes támadásoknak volt kitéve, amelyek messze túlmentek a szenátus hatáskörén” 

– fogalmazott az amerikai elnök.

Ugyanakkor jelölésének visszavonása azt bizonyította, hogy Omarovának már a szenátusi pénzügyi bizottsági meghallgatás sikeres teljesítéséhez sem volt meg a szükséges demokrata párti támogatottsága, nemhogy a teljes szenátusi szavazáshoz.

Meghallgatása során Jon Tester montanai demokrata szenátor úgy fogalmazott, hogy „komoly aggályai” vannak Omarova kinevezésével kapcsolatban, többek között amiatt, hogy a jelölt ellenezte azt a kétpárti kongresszusi támogatottsággal elfogadott törvényt, amely enyhítette az amerikai bankokat sújtó, a 2008-as pénzügyi válságot követően elfogadott szigorú szabályozásokat.

Mindeközben kedden éjjel kongresszusi vezetők megállapodásra jutottak, amely lehetővé teszi, hogy a Demokrata Párt republikánus szavazatok nélkül is megemelje az amerikai adósságplafont, amivel vélhetően elkerülhetik, hogy az utolsó pillanatban kelljen elhárítani a szövetségi államcsődöt. Néhány órával később a képviselőház – túlnyomórészt pártvonalak mentén – meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, amely elindította a többlépcsős folyamatot.

A kongresszus utoljára októberben szavazta meg az amerikai adósságplafon 480 milliárd dolláros megemelését, amely lehetővé tette, hogy az amerikai pénzügyminisztérium december 15-ig finanszírozza az amerikai kormányzat működését.

Ám a republikánusok már akkor jelezték, hogy a jövőben nem szavaznak meg további emeléseket, ehelyett a politikailag népszerűtlen intézkedést a demokrata többségnek kell majd elfogadnia mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban.

(Kiemelt kép: Joe Biden. Fotó: Saul Loeb / AFP)