Ezerhajós flotta a Temzén
II. Erzsébet trónra lépésének 60. évfordulója alkalmából négynapos ünnepséget rendeztek június első hétvégéjén a britek, melynek csúcspontja - kétségkívül – a tegnapi káprázatos flottafelvonulás volt a Temzén. Uralkodó és alattvaló egy tekintetben egyenrangúnak érezhette magát: mindenkire ugyanúgy szakadt az eső. Ám az időjárást leszámítva felejthetetlen látványban és élményben részesülhetett mindenki, aki jelen volt.
A rendezők lelki szemei előtt Canaletto 260 évvel ezelőtt készült festménye lebegett, amikor hozzáfogtak a felvonulás megtervezéséhez. A lebonyolítás tökéletesre sikeredett, az órákon át tartó pompás parádé alatt semmilyen gikszer nem csúszott be.
A hajós parádé az Albert hídtól indult és a célállomás az onnan másfél mérföldre lévő Tower híd volt. A flottát a Gloriana nevű evezős királyi bárka nyitotta, amelyen hét kisebb és egy nagyobb harang zúgott szüntelenül, melyre a város templomainak harangjai feleltek. A Gloriana mindegyik harangja valamelyik korábbi uralkodó nevét viseli, és természetesen a legnagyobb, a jelenlegi uralkodóét. A hajón tizennyolc evezős szelte a vizet lapátjával, köztük számos olimpikon és néhány hadi sérült, Nagy-Britannia valamelyik háborújában megrokkant katona.
A Temze mindkét partján mintegy egy millió érdeklődő sorakozott fel a vastag szürke felhők alatt és üdvrivalgással fogadta a hajók elhaladását. A Glorianát követték az emberi erővel hajtott 250 brit és külföldi hajó, evezősök, kenusok. Még a velencei gondolások is megtisztelték a gyémántjubileumát ünneplő királynőt.
Utánuk következtek a motoros hajók, először a Brit Nemzetközösséghez tartozó országok, a – többek között Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, sőt Tuvalu – felségzászlajával érkező hajók. A pontos koreográfia szerint indított hajók sorába ekkor kapcsolódott be a 17 méter hosszú, orrában aranyszínű faragással, vörös bársonnyal és rengeteg virággal feldíszített királyi bárka, amelyről a királyi család szemlélte a káprázatos látványt.
II. Erzsébet fehér színű, ezüst flitterrel díszített ruhát és fehér tollas kalapot viselt. A fedélzeten volt még Fülöp herceg, Vilmos herceg és felesége Katalin, Károly trónörökös és felesége, Camilla, valamint Harry herceg. A bárkán elől két, szintén vörös bársonyba burkolt, a háttámlára arannyal hímzett királyi címeres trón várta a királyi párt, ám a 86 éves királynő és férje, a 91 éves Fülöp egyszer sem ült le a közel három órás felvonulás közben. Egész idő alatt állva integettek a karneváli hangulatban ujjongó, zászlókat lengető és üdvrivalgó népnek.
Ezután jött még néhány régi gőzös, vitorlások, motorhajók, vízsugarat lövellve tisztelgő tűzoltóhajók és egy régi, katonai mentőhajó, amely 1940-ben Dunkirknél mentette ki a parton ragadt katonákat. A 4 csomós sebességgel haladó flottafelvonulást külön performance-szal üdvözölték a Nemzeti Színház tetejéről a Csataló c. darabban szereplő falóval, amely különösen széles mosolyt csalt a királynő arcára.
Nem maradhattak ki az úgynevezett „munkahajók” sem, pl. az északról egykor szenet szállító vízi járművek, vontatók, tutajok, valamint a jachtok és a privát motoros hajók. Ha még nem lett volna elég a hangzavar, őket követték a zenés hajók, amelyeken skótdudások játszottak, különböző zenekarok húzták a nótát vagy kórusok énekeltek. A sort végül a Royal Philharmonic Orchestra muzsikálása zárta.
Az ezer hajó közel három órán át tartó utazása a céljához közeledett, s ekkor várt a nagy feladat a Tower-híd hídmesterére. Az irányítótoronyból lassan elkezdte felnyitni a hidat. S mivel a királyi bárka áthaladására várt, így királynőnek kijáró tisztelettel, teljesen, egészen függőlegesre emelte fel azt. Méltóságteljes pillanat volt, miközben a közelben horgonyzó Belfast nevű csatahajó matrózai a fedélzeten felsorakozva, sapkájukkal körkörös mozdulatokat leírva köszöntötték az uralkodót.
Reméljük, a 11 fokos, szeles, esős időben nem fázott meg a királynő, és számára ugyanolyan emlékezetes marad ez a nap, mint a Temze partján ázó emberek számára. Hogy a canalettoi látványt sikerült-e utolérni, abban nem vagyunk biztosak, de erről csakis az időjárás tehetett.
