Létkérdések – Az Európai Unió jövője a tét
A javaslat ambiciózus, gyakorlati intézkedésekre bontott terv arra vonatkozóan, hogy 2050-re megszűnjön az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az Európai Unióban. Ehhez a mutatványhoz – amely nagyon komoly gazdasági és társadalmi hatásokkal jár majd minden tagállamban – az Európai Bizottság 100 milliárd eurót kíván mozgósítani.
– Célunk, hogy 2050-re Európa – a kontinensek közül elsőként – klímasemlegessé váljon, lelassítva ezzel a globális felmelegedést és enyhítve a klímaváltozás hatásait. A mi generációnkra és a következő nemzedékre hárul, hogy ezt a feladatot elvégezzük, de a változásnak azonnal meg kell kezdődnie – és mi tudjuk, hogy képesek vagyunk változást elérni – jelentette ki Ursula von der Leyen, hozzátéve: a zöld megállapodás az európai növekedés motorja lehet a jövőben.
Ennek fényében is érthető a Time döntése, a sokat és sokak által kritizált Greta Thunberg megkérdőjelezhetetlenül felforgatta a világpolitikát. Von der Leyen ráadásul nem könyvelhet el kudarcot: a múlt hét végén rendezett EU-csúcson a tagállamok vezetői is az intézkedéscsomag mellé álltak. Ez azért áttörés, mert a nyáron is terítéken volt a klímavédelmi terv, de akkor Magyarország, Lengyelország és Csehország elbuktatta a javaslatot. Most Orbán Viktor és a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš is – annak fejében, hogy Brüsszel pénzzel segíti a klímasemleges célok elérését – elkötelezte magát az ügy mellett. (A fő ok, hogy Orbán és Babiš elérte, hogy az atomenergia is támogatható az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekben.) Egyedül a lengyelek kaptak nyárig haladékot, ők az egyetlenek, akik nem csatlakoztak még a megállapodáshoz. Esetük azonban speciális, mert történelmileg és gazdaságilag is erősen kötődnek a szén kitermeléshez. Lengyelország nyárig kapott haladékot arra, hogy átgondolja, miként tud csatlakozni a megállapodáshoz.
A csúcson szóba került az EU következő hétéves költségvetésének tervezése, amelynek elfogadása már most csúszik. Ugyan a Bizottság megtette a javaslatát – eszerint 1135 milliárd euró összegű kötelezettségvállalást tartalmazó költségvetési keret lenne, amely az Egyesült Királyság nélküli 27 tagállam által megtermelt bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,11 százalékának felel meg –, a finn elnökség azonban ezt az arányt 1,07 százalékra csökkentette. De a nettó befizető tagállamok többsége még tovább, 1 százalék körülire akarja csökkenteni az EU több évre szóló pénzügyi keretét. Az új költségvetés fő céljai tehát: a klímavédelem, a védelempolitika és a migráció kezelése. Kritikus kérdés, hogy a tárgyalások időben befejeződjenek, máskülönben egy időre támogatás nélkül maradhatnak a tagországok. Csakhogy egyre gyakrabban merül föl az a 2015-ös és azóta csak egyre népszerűbb javaslat is, hogy az uniós támogatások lehívását a jogállamiság kritériumainak teljesítéséhez kössék a jövőben. Ez a körülmény tovább nehezíti a költségvetésről szóló vitát, a Parlamenttől a Bizottságon át a Tanácsig, mindenki hosszan elhúzódó tárgyalásokra számít.
De mire számítanak a frissen megválasztott, újoncként az Európai Parlamentbe kerülő magyar képviselők? Négy különböző frakcióból beszélgettünk, négy képviselővel.
A transznacionális lista csak a szakadékot növelné
Trócsányi László, az Orbán-kormány volt igazságügy-minisztere, volt biztos-jelölt, a Fidesz-delegáció tagjaként az Európai Néppárt frakciójában foglal helyet. Az EP alkotmányügyi bizottsága (AFCO) tagjaként úgy látja, hogy a következő években az Európa jövőjéről szóló konferencia kiemelt jelentőséget fog kapni. E konferencia célja, hogy az Európai Unió miként tud megújulni a XXI. század elején. Trócsányi emlékeztetett arra, hogy a 2000-es évek elején brüsszeli nagykövetként közelről látta, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló vita már napirenden volt, de látványos kudarc lett a vége, a francia és a holland népszavazás elutasította a konvent által kidolgozott európai alkotmányos szerződést, 2016-ban pedig a Brexit-népszavazás mutatott rá, hogy komoly problémák vannak, az Európai Unió iránti bizalom megingott. Így valóban szükség van arra, hogy egy önvizsgálatra kerüljön sor, merre tovább Európai Unió? A konferencia a tervek szerint a jövő év elején a horvát-elnökség alatt kezdődik és Franciaország elnökletével 2022 nyarán fejeződik be. Emmanuel Macron elnök számára kiemelkedően fontos lesz a konferencia sikeres befejezése, hiszen az egybeesik a francia elnökválasztás időpontjával. Trócsányi bizottsága, az AFCO a konferencia nyomon követését illetően várhatóan kiemelt szerepet kap majd. Azt még nem lehet tudni, ki lesz e konferencia elnöke, sokan pályáznak erre a tisztségre, nevezetesen a liberális Guy Verhofstadt, de szó van David Sassoliról EP-elnökéről, de Antonio Tajaniról, az EP korábbi elnöke nevét is lehet hallani. Az, hogy ki lesz a konferencia elnöke nem tekinthető másodlagos kérdésnek, hiszen az elnök személyisége rányomhatja bélyegét a konferencia szellemiségére. Az Európai Bizottság részéről a néppárti Dubravka Suica európai biztos hatáskörébe tartozik a konferencia.
Trócsányi szerint a vita intézményi kérdésekkel fog indulni, miután a liberális pártcsalád szeretné, ha 2024-ben az európai parlamenti választásokon már lenne transznacionális lista (határokon átnyúló választókerület) és a csúcsjelölti rendszer alapján kerülne megválasztása az Európai Bizottság elnöke. E föderalisztikus nézet hívei azt állítják, hogy ezzel demokratikusabbá tehető az Európai Unió, az európai polgárok súlya nagyobb lenne. E nézettel szemben Trócsányi szerint a transznacionális lista pont ellenkező hatást váltana ki. A tagállamok polgárainak olyan személyekre kellene szavazniuk, akit nem ismernek. Ezzel a tagállam és az intézmény közötti szakadék még erősebb lenne. Ráadásul sokak szerint a transznacionális lista a nagyobb tagállamok számára kedvezőbb, nem véletlen, hogy a francia elnök nagyban támogatja ezt az elképzelést. Az Európai Néppárt és más jobboldali pártcsaládok részéről nagyfokú óvatosság van a transznacionális listával kapcsolatosan. A „spitzenkandidat” rendszer az Európai Tanács jogosítványait csorbítaná, jelenleg ugyanis a tagállamok vezetői döntenek az európai csúcsvezetők kiválasztásáról. Trócsányi szerint a szerződések urai a tagállamok, így minden olyan kezdeményezés, amely a tagállamok jogosítványait csorbítaná nem fogadható el.
Sokan azzal érvelnek, hogy a közvetlen demokráciát azért kell erősíteni a tagállamok jogosítványaival szemben, mert a május 26-i európai parlamenti választáson rekord magas, 50 százalék feletti volt a részvétel. Trócsányi szerint ez a szám azonban csalóka, mert sokan azért mentek el választani, mert elégedetlenek voltak a jelenlegi EU-val. Ezt támasztja alá, hogy erősödtek az EU működésével kritikus hangok az Európai Parlamentben például az Identitás és Demokrácia (ID) frakció részéről. A közvetlen demokrácia legfőbb eszköze a népszavazás pedig azt mutatta, hogy amennyiben uniós kérdésről rendeznek népszavazást akkor nem mindig az az eredmény születik, amelyet az európai vezetők remélnek (francia, holland, ír népszavazás vagy a Brexit-népszavazás). Trócsányi szerint szükség van az Európa jövőjéről szóló konferenciára, de ott inkább a valós kérdésekre kellene koncentrálni, ilyen például a szubszidiaritás, azaz hogyan lehetne hatékonyabba megállítani az uniós jogalkotási lavinát, vagy miként lehetne az EU versenyképességét erősíteni.
Érdemben beleszólni
Gyöngyösi Márton, a Jobbik alelnöke, az Európai Parlament független képviselője, a külügyi bizottság (AFET) tagja, a parlamenti munkát tekintve egyelőre csak az előnyét látja annak, hogy nem tartozik egyetlen nagy pártcsaládhoz sem. Azt mondja, az eddig eltelt napokat áthatja két nyomasztó körülmény: a Brexit, és a Von der Leyen-féle Bizottság lassú felállása. Gyöngyösi örömének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy Magyarországnak sikerült jó biztosi helyet megcsípnie. (Mint ismert: miután Trócsányi elbukott a jelölési procedúrában, Várhelyi Olivért lett a szomszédságpolitikai és bővítésért felelős biztos – a szerk.) Ezzel a biztosi pozícióval Magyarország érdemben képes lenne alakítani az EU jövőjét, annak ellenére is, hogy a bővítés a következő években nem szerepel az Unió prioritásai között.
– A szomszédságpolitika azonban olyan pont, amellyel érdemben lehet beleszólni a folyamatokba – összegzi, utalva arra, hogy a kollektív jogok kérdésköre egyfajta kritériumként is megjeleníthető lenne. Gyöngyösi szerint az Európai Uniónak nem csak az egyéni szabadságjogok mellett kellene kiállnia, hanem a kollektív közösségek jogait is illene rendeznie. Ez különösen Kelet-Közép-Európában kritikus kérdés, ahol az államhatárok gyakran nem esnek egybe a nemzetiségi határokkal.
A politikus úgy véli, a trianoni békeszerződés jövőre 100 éves lesz, ennek kapcsán beszélgetni kellene az egész régiót szétfeszítő kérdésekről. – Egy jó bővítési biztos ilyen konfliktusokban segítségül hívja az uniót, hogy külsős közvetítő moderálja a vitákat – mondja, utalva arra, hogy az EU megalapításának egyik alapgondolata, hogy évtizedes sérelmeket orvosoljon.
Gyöngyösi szerint a közeljövő egyik kulcskérdése lesz a bérunió, tehát – mondja – a következő években kiemelten fontos, mennyire hoz a kohéziós politikai jóléti fordulatot. Megemlíti, hogy az uniós csatlakozáskor a magyarok azzal az ideával támogatták a folyamatot, hogy cukrászdát nyithatnak Bécsben. – Most azt látjuk, hogy cukrászdát alig nyitottak a magyarok nyugaton, viszont a nyugati gyárak bejöttek Magyarországra. A bérfelzárkózásnak legyen eszköze a kohéziós politika! Az EU hosszú távon közös valutát, közös monetáris politikát tűzött ki célul minden tagállamban, miközben elképesztő feszültségek szakítják szét a gazdaságait és társadalmait. Népvándorlás indult meg a perifériáról a magállamok irányába, míg a nyugati gyárak mennek a perifériára az adókedvezmények, az olcsó munkaerő reményében. A magállamoknak sem érdekük kiszipolyozni a perifériát. Az EU-nak fontos lenne, hogy a kohéziós politikája révén elősegítse a szociális felzárkózást – fejti ki.
Gyöngyösi kritikusan szemléli, hogy szerinte az EU jegel mindent, ami a bővítésről szól. – Az EU hátraarcot vezényelt egy olyan térségnek, amely mankót várt az EU-tól – utal arra, hogy októberben a francia és a holland vétó miatt immár harmadszorra is elhalasztották, hogy végre megkezdődhessenek Észak-Macedóniával és Albániával a csatlakozási tárgyalások. – Ennél rosszabb üzenetet elhinteni a Balkán felé nem lehet, amelyért geopolitikai csata folyik. Törökország, Oroszország és az Egyesült Államok is a befolyása alá akarja vonni ezt a területet. Az elmúlt években az EU szomszédságpolitikája megroppant Észak-Afrika, Ukrajna és a Közel-Kelet felé, ehhez képest ott van a Balkán, amely az európai kultúrkörhöz tartozik, és az EU elidegeníti. Ennek rettenetes következményei lesznek – fogalmaz, hozzátéve, hogy az EP-ben hatalmas támogatottsága van a csatlakozási tárgyalások megindításának.
Európai Egyesült Államok gondolata már nem tabu többé
– Olyan kihívásokkal szembesül az emberiség, amelyekre nemzetállami keretek között nem lehet válaszolni. Digitalizáció, a munkaerő átalakulása, klímaváltozás, a szociális egyenlőtlenségek csökkentése. A politikai realitás az egyre erősödő integráció az EU-ban, a választásokon is azok a pártok lettek többségben, amelyek ezt képviselik – mondja Dobrev Klára, aki a DK színeiben szerzett EP képviselői mandátumot. Szerinte lényegében még a Néppárt is ezt képviseli, csak más hangsúlyokkal. A politika, amelyet a Fidesz csinál, „drámai gyorsasággal szorít minket a perifériára”. Dobrev úgy értékeli: a nagy pro-európai pártok politikája elkezdett egymáshoz közeledni. Még a zöldpolitikát tekintve is, ami például eddig nem volt az Európai Néppárt politikájának fősodrában.
– Lassan zöldebbek, mint bárki más – fűzi hozzá némi iróniával. A politikai közeledésre példa az is, hogy míg korábban vörös posztó volt az európai minimálbér kérdése, „ma már beszédtéma nap mint nap”. A nagy európai pártcsaládok más sebességgel, de egymás felé mozognak. Ebbe a világba kellene beilleszkednie Magyarországnak.
– Az Európai Egyesült Államok gondolata már nem tabu többé – összegzi. Szerinte a legnagyobb kihívás az EU előtt, hogy a döntéshozatali rendszerét hatékonyabbá tegye. Dobrev szerint kulcskérdés, hogy az EP-nek legyen törvény-kezdeményezési joga, ez is terítéken van, ahogy az alapszerződések módosításának vitája is. Ezeket mind lefedi a Trócsányi által is említett konferencia, amely előszobája annak, hogy az uniós döntéshozatal gyorsabb és hatékonyabb legyen. Dobrev azt mondja, olyan kérdések merülnek majd fel a vita során, hogy egy tagállam megvétózhat-e egy olyan álláspontot, amelyet a nagytöbbség kialakított. – Fontos, hogy ne csak a Parlament és a Bizottság, hanem a kormányfőket tömörítő Tanács is működjön átláthatóan – teszi hozzá.
Dobrev veszélyesnek tartja, hogy látszólag valami stratégiai elmozdulás történt a Fidesz kommunikációjában. – Eddig nagyon ügyeltek a kommunikáció pávatánc jellegére. Brüsszelben nem használtak olyan kifejezéseket, mint Soros-bérenc, migránssimogató, általában politikailag korrekt beszédet nyomtak. Két hónappal ezelőtt figyeltem fel arra, hogy ez megváltozott. A fideszesek felmondták ezt a korrektséget. Ugyanúgy kezdtek el kommunikálni, ahogy otthon. Sőt, az utóbbi hetekben azt látom, mintha provokálni akarnák az angol nyelvű közvéleményt – elemzi a tapasztalatait Dobrev Klára.
Szerinte a vitákban kitüntetett helye lesz a szubszidiaritásnak: a fő szabály szerint annyira le kell vinni a döntéseket, amennyire lehet, azonban a most folyó hétéves költségvetési ciklus tervezésénél felmerül, hogy bővíteni kellene azt a keretet, amelyre az egyes szereplők (kulturális intézmények, kutatóhelyek, önkormányzatok, stb.) közvetlenül pályázhatnak, így megkerülve a nemzeti kormányokon múló pénzelosztási mechanizmust. Erre a DK EP képviselőinek konkrét tervük van: most folyik a szövetségesek felkutatása. Dobrev szerint a költségvetést érintő vita nem lesz független attól, hogyan alakul majd a 7-es cikkely szerinti eljárás, amely bizonyosan folytatódik a következő évben is. Dobrev arra számít, hogy az új, kohéziós politikai rendeletbe belekerülnek a jogállamisági kritériumok. – Ezt a magyar kormány majd vétózni próbálja, de ha egyszerű többséghez kötik majd ennek eldöntését, akkor nem lesz esélye kibújni alóla – teszi hozzá.
Gyorsulni kell
A frissen megválasztott EP-képviselő, a momentumos Cseh Katalin is azt mondja, hogy a következő évek a már a régóta asztalon lévő kérdések megvitatásáról fognak szólni, s mivel a liberális frakció a mérleg nyelve, így minden adott a reformokhoz.
– Sokkal gyorsabbnak kell lennie a döntéshozatalnak egy ennyire felgyorsult világban – mondja. A balkáni országokkal megrekedt bővítési tárgyalásokat,Gyöngyösihez hasonlóan, ő is elhibázottnak tartja. – Az EU-s csatlakozás reménye háborúkat előz meg – fogalmaz. A költségvetési vitával kapcsolatban az álláspontja az, hogy a forrásokat igenis kötni kell a jogállamisági garanciákhoz. Ezek szerinte világos kritériumok, de az azok teljesülését monitorozó módszertant óvatosan kell finomra hangolni. Önmagában már az is sokat segítene szerinte, ha az OLAF-ot jogkörökkel lehetne felruházni. Az, hogy a pénzek elköltésénél korrupcióellenes garanciákat léptessenek életben már csak azért is fontos lenne, mert az az EU egységét is erősítené. – teszi hozzá Cseh Katalin.
