Hadat üzent Orbán Viktornak az Európai Parlament

Megszavazta az Európai Parlament azt a határozati javaslatot, amely a magyar jogállam helyzetéről szól, és gyakorlatilag egészpályás politikai letámadást jelent a magyar kormánnyal szemben. Egyúttal az Európai Tanácsot is megfenyegették. 

2024. január 18., 15:41

Szerző:

Hadat üzent Orbán Viktornak az Európai Parlament

A most elfogadott állásfoglalás a pénzek befagyasztásától kezdve a hetes cikkelyen és a pereken át a tanácsi elnökség elvételéig sok mindent tartalmaz. Valódi következménye azonban nem nagyon lesz az Európai Parlament döntésének – írja a 24.hu.

A javaslatra 345 képviselő igennel, 104 pedig nemmel szavazott, 29-en tartózkodtak.

A mostani állásfoglalás legfontosabb pontjai:

  • A parlament megfenyegette az Európai Tanácsot, oldják meg, hogy ne Orbán Viktor legyen 2024-ben az Európai Tanács ideiglenes elnöke.
  • Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy bepereljék a bizottságot, amiért az hozzáférhetővé tette a pénzeket Magyarország számára.
  • Elítélik Orbán Viktort, amiért akadályozza az Ukrajnának adni kívánt támogatást.
  • Támogatják, hogy a bizottság nem javasolta a tagállamoknak a befagyasztott magyar pénzek feloldását.
  • Arra kérik a bizottságot, hogy ne adja oda Magyarországnak a Helyreállítási Alap pénzeit, ameddig a magyar kormány nem teljesíti a mérföldkőként megjelölt reformokat.
  • Sőt, azt is kérik, hogy kezeljék egyben a három különböző eljárást, amelyekkel blokkolták a Magyarországnak járó pénzeket, és csak akkor kapjon a magyar kormány uniós forrásokat, ha minden problémát megoldott.
  • Felszólítják a bizottságot és a tanácsot, hogy indítsák el a hetes cikk szerinti eljárás azon részét, ami tényleg felfüggesztheti a magyar kormány szavazati jogát a tanácsban.

Bár az Európai Parlament állásfoglalásainak és határozati javaslatainak nincs kötelező ereje, de mutatja, hogy mi a politikai hangulat az EU egyetlen, közvetlenül választott szervében. Még ha ezeknek nincs is jogilag kötelező erejük, a parlament akkor is tehet politikai fenyegetést az ilyen politikai állásfoglalások mögé.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Ezt egy ponton a most elfogadott javaslattal is megtették. A parlament ugyanis felkérte a miniszterelnökökből álló Európai Tanácsot, hogy oldják meg a 2024 második felében bekövetkező problémás helyzetet a tanács vezetésével.

Európai Parlament: csak ne Orbán Viktor vezesse a tanácsot

Ahogyan arról korábban beszámoltunk: Charles Michel, a tanács elnöke bejelentette, hogy elindul az Európai Parlament egyik mandátumáért, és ezért hamarabb távozik a tanács éléről. Ez önmagában is problémákat okozott volna az uniós vezetőknek, de ilyenkor hagyományosan a soros elnökséget adó ország miniszterelnöke veszi át a posztot. Ez pedig 2024 második felében Magyarország lesz. Az Európai Parlament azt szeretné, hogy ne Orbán legyen a tanács vezetője.

Ebben az esetben pedig azzal fenyegetőznek, hogy a parlament megteszi a megfelelő lépéseket. Ez alapvetően sok mindent jelenthet, leváltani például sok értelme nem lenne a bizottságot, mert épp lejár majd a mandátuma, ráadásul itt nem is velük van problémája a parlamentnek. A korábbi fenyegetésekkel a parlament arra utalt, hogy ebben az esetben a parlament nem látná el a feladatát, hogy együttműködjön a soros elnökséggel, ami jelentősen akadályozná a magyar soros elnökség és az Európai Tanács működését.

Hasonló konkrét politikai fenyegetést jelenthet az az ötlet, hogy az Európai Parlament beperelje az Európai Bizottságot, amiért az hozzáférést adott Magyarországnak az uniós források egy részéhez. 

A pénzek felszabadításának időpontjából több brüsszeli szereplő is arra következtetett, hogy a bizottság politikai alkuból, Orbán Viktor vétójának feloldásáért cserébe adta oda a pénzeket. A mostani állásfoglalás viszont nem erről szól, hanem arról, hogy hiába hajtott végre a magyar kormány reformokat, ezek érdemben nem javítottak a magyar igazságügyi rendszer helyzetén – írja a lap.

A bizottságot felszólították, hogy írásban indokolja meg, mi alapján döntöttek a pénzek felszabadításáról. 

Nem eszik olyan forrón az Európai Parlament kásáját

Fontos megjegyezni, hogy nem indul egy per automatikusan attól, mert megszavaztak egy ilyen javaslatot. A perről külön is szavaznia kell majd a parlamentnek, ha tényleg meg akarják indítani.

A hetes cikk szerinti eljárással kapcsolatos mostani javaslatnak nem lesz igazán következménye. A parlament hozzájárulása kell ugyan a hetes cikk második pontjának megindításához, de csak a tagállamok egyharmada vagy a bizottság támogatása után. Az eljárást csak ők kezdhetik meg, a parlament legfeljebb kérni tudja, hogy ezt meg is tegyék. Erre jelenleg nincs sok politikai esély, de a jövőben még változhat a helyzet.

Ezek a magyar képviselők szavazták meg az állásfoglalást

Az Index tudósítása szerint a magyar EP-képviselők közül az állásfoglalást részben benyújtó momentumos Cseh Katalin mellett párttársa, Donáth Anna, illetve az immáron pártnélküliként az S&D képviselőcsoportjában ülő Ujhelyi István szavazta meg.

A Fidesz jelenlévő képviselői (Bocskor Andrea, Deli Andor, Gál Kinga, Gyürk András, Hidvéghi Balázs, Járóka Lívia, Kósa Ádám, Schaller-Baross Ernő, Tóth Edina) mellett a Fideszhez hasonlóan a függetlenek között helyetfoglaló Jobbik-elnök Gyöngyösi Márton szavazott nemmel.

A Fidesz három hiányzó képviselője mellett a DK négy EP-képviselője, illetve a KDNP színeiben az Európai Néppártban ülő Hölvényi György sem vett részt a szavazáson – igaz, ők a módosítók és több aznapi szavazáson sem vettek részt, azaz valószínűleg hiányoztak.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz az Európai Parlament plenáris ülésén, 2019. szeptember 11-én. Fotó: Frederick Florin / AFP)

A rovat további cikkei