„Európa ma nem szabad”
A lengyel média nem szentelt nagy figyelmet a március 15-i ünnepségeknek és tüntetéseknek, de nagyon megosztott volt abban, hogy miről számolt be. A jobboldali Rzezcpospolita című napilap és az ugyancsak konzervatív Wprost online kiadása kizárólag Orbán Viktor beszédét elemezte, az állami hírügynökség is erről adott anyagot, amelyet a hírportálok átvettek, a délutáni tanártüntetésről csak a Gazeta Wyborcza számolt be.
A Rzeczpospolita Orbán a nemzeti ünnepen mondott beszédéből azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök több tiszteletet követelt az EU részéről Lengyelországnak és a lengyeleknek. A publikáció címe szerint Európa ma nem szabad.
Ma, 168 évvel az európai népek nagy szabadságharca után a mi közös Európánk nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, és ezt ma nem szabad megtenni – jelentette ki Orbán. „Nem szabad megmondani, hogy Európát a népek bevándorlása veszélyezteti, hogy a migránsok bűnözést és terrort jelentenek a kontinensnek, és ez nem véletlen, hanem Brüsszel által megtervezett és irányított akció.” De szerinte Európa népei lassanként felébrednek, és megértik, hogy a jövőnkről van szó. „Nem engedjük meg, hogy mások mondják meg nekünk, kit engedjünk be a házainkba, a hazánkba – jelentette ki. – Meg kell állítani Brüsszelt!”
A lengyelek részvételét az ünnepségen személyesen köszönte meg: – „Úgy, ahogy közös történelmünk ezer éve alatt, most is a ti oldalatokon állunk a harcban, amelyet hazátok szabadságáért és függetlenségéért vívtok” – mondta a Gazeta Polska klubjai képviselőinek, akik immár negyedszer utaztak Budapestre a nemzeti ünnepre.
A beszámolók megemlítik, hogy a kormányfő beszéde alatt a Nemzeti Múzeumhoz közeli Kálvin téren a kormány ellen demonstráltak, hátat fordítva annak a helynek, ahol Orbán beszélt.
A Gazeta Wyborcza arról számolt be, hogy 2014 vége óta a legnagyobb tüntetés zajlott Magyarországon. Több tízezren tiltakoztak az oktatás reformja ellen, s dacára a szakadó esőnek már harmadszor gyűltek össze, ezúttal az ünnepen, a Parlament előtt Budapesten, hogy a jobboldali Orbán-kormánytól az érdemi tárgyalások megkezdését követeljék az oktatás témájában. A tanárok sztrájkkal fenyegettek. Az MTI szerint – amely pedig kormányhű hírügynökség – akár 50–80 ezren is lehettek.
A keddi demonstrációt – emeli ki a lap, amelyet a szervezők informáltak – az egészségügyi dolgozók egy része és több civilszervezet is támogatta.
Amint azt Pukli István, a fő szervező, egy középiskola igazgatója elmondta, az oktatás védelméért a magyarok háromnegyede kiáll, köztük 67 százaléknyi Fidesz-szavazó is, emellett a demonstráció támogatását 950 intézmény, 70 szervezet és 35 ezer magánszemély fejezte ki. Bejelentette, hogy március 30-án a tanárok egyórás általános sztrájkot szerveznek, amennyiben a kormány nem kér bocsánatot a „pedagógusok megfélemlítése” miatt és nem kezd el érdemben tárgyalni az oktatási reformokról. Azt is közölte, hogy a sztrájkot meghosszabbítják, míg „ez a kormány nem érti meg, hogy a nemzet akarata ellen nem működhet”.
