"Ettől a naptól féltünk"
Először érte el sűrű, sötétbarna olajszennyeződés az amerikai Louisiana államot azóta, hogy egy hónappal korábban felrobbant egy olajfúró torony a Mexikói-öbölben, környezeti katasztrófát okozva - jelentette az ABC televízió csütörtökön.
Ettől a naptól féltünk - mondta Bobby Jindal kormányzó annak hírére, hogy a szennyeződés már a part menti mocsaras részeket mossa az állam délkeleti csücskénél. Korábban még csak kátrányrögöket és hígabb olajat sodort partra a víz. A veszélyeztetett lápvilág a garnélarák, osztriga, rák és számos halfaj otthona, a belőlük készült ételekből a kontinentális Egyesült Államokban Louisiana a legnagyobb gyártó - írta az MTI. Tudósok az Obama-kormányt bírálják az olajkatasztrófa miatt Vezető amerikai oceanográfusok azzal vádolják az Obama-kormányt, hogy nem végzett megfelelő tudományos elemzést a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa okozta károkról, és lehetővé tette, hogy a BP homályos információkat közöljön a szennyeződés mértékéről - írta a csütörtöki The New York Times. A tudósok szerint a nemzeti óceán- és légkörügyi hatóság, valamint más szövetségi ügynökségek nem végezték el kellő gyorsasággal a vizsgálatokat a tengerbe került olaj mennyiségéről és az óceán mélyén keletkező károkról. Az oceonagráfusok rámutattak: a kormány egyetlen mélytengeri vízelemzés eredményét sem hozta nyilvánosságra azóta, hogy április 20-án Louisiana partjától 80 kilométerre délre felrobbant, majd elsüllyedt egy BP által üzemeltetett olajfúró platform. Ugyancsak kifogásolják, hogy Washington nem követelte határozottan a BP-től, hogy az pontos adatokat közöljön a szivárgás mértékéről. Sylvia Earle híres óceánkutató előző nap egy kongresszusi meghallgatáson - már a törvényhozás is vizsgálódik az olajfolt ügyében - elképesztőnek nevezte, hogy nem tudni, mekkora olajtömegek rejtőznek a tenger felszíne alatt. A szövetségi kormány - amely azt ígéri, hogy pontosabb adatokat fog kérni - óriási erőfeszítést tett a kár elhárításáért: egyebek mellett 1105 hajót küldött a térségbe a szennyeződés lefölözésére, kisebb foltok elégetésére és felszíni terelőgátak lefektetésére a legveszélyeztetettebb partszakaszok védelmében. A felszíni károk egyelőre mérsékeltek, az igazi kérdés a tudósok szerint az, hogy mi történik a mélyben? A BP csütörtökön közölte: a mélytengeri kúttól az oda leeresztett csövön keresztül - a mennyiséget fokozatosan növelve - már naponta 210 ezer gallon (800 ezer liter) olajat tud a felszínre juttatni. A BP közölte, hogy ezzel együtt sem tudják a feltörő olajat teljes mértékben elvezetni. Ez a közlés azért különösen aggasztó, mert a cég hetekig úgy becsülte, hogy a szivárgás mértéke összesen napi 210 ezer gallon.