Erősödik a tiltakozás az új magyar médiatörvény ellen
Az osztrák sajtót továbbra is kiemelten foglalkoztatja a magyar médiatörvény. A közszolgálati ORF2 a minap éjszakai kulturális műsorában helyszíni elemekkel színesített tudósításban számolt be a múlt heti tüntetésről, és magyar értelmiségieket szólaltatott meg a témáról. Az alábbiakban dr. Gonda László szó szerinti fordításában közöljük a Wiener Zeitung cikkét.
A közelmúltban több mint 10 000 ember tiltakozott a magyar fővárosban a parlament épülete előtt a nemzetközileg is vitatott médiatörvény ellen - írja Karin Bachmann, a Wiener Zeitung tudósítója.
Az első jelentős méretű tiltakozó nagygyűlést Orbán Viktor miniszterelnök jobboldali-konzervatív kormányának a politikája ellen a facebook segítségével szervezték meg. A kezdeményezők egyben az új szabályozás azonnali hatályon kívül helyezéséért is szót emeltek. A parlament előtti téren tüntetők azonban csak a médiatörvény rendelkezéseinek enyhítését követelték. Ehhez kapcsolódva szólalt meg a médiatörvény adta lehetőségeknek megfelelően újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is.
Előzetesen a hatóság három pontban egyetértett a tiltakozókkal. Egyetértés volt abban, hogy biztosítani kell a szólásszabadsághoz való jogot, valamint a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát. A hatóság szerint pontosan ezek biztosítása a NMHH és a médiatanács feladata. A kormány közeli napilap, a „Magyar Nemzet” azt jelentette, hogy az Európai Bizottság a médiatörvény első áttekintését követően csak minimális módosítást tart szükségesnek. Ezt az EU Bizottság egyik szóvivője azonban visszautasította – kijelentette, az elemzés folyamatban van.
Mindeközben a kormány elsősorban a magyar média munkatársainak külföldi kollégáit igyekszik meggyőzni arról, hogy nem akarja pokollá változtatni a számára kellemetlen újságírók életét. A karácsony előtt közvetlenül elfogadott, nagy terjedelmű szabályzat hatályossága óta a médiatörvényhez kapcsolódva a magyar külügyminisztérium angol nyelven több száz oldalas kísérő információt osztott szét. Ha a „médiaalkotmány” és a „médiaszolgáltatókról és a tömegtájékoztatásról szóló 2010. évi CLXXXV törvény” 239 oldalnyi anyagát kivesszük a lefordított összes oldal mennyiségéből, még mindig egy közel 50 oldalas, kivonatos magyarázat marad.
Ezek a kiadványok különösen nagy teret szentelnek a médiatörvényt bírálók feltételezett „tévedéseinek”, sőt „vádjainak”, illetve más EU-országok törvényeiben is megfogalmazott azon szabályoknak, amelyek megfelelnek a vitatott szakmai elvárásoknak. Egy 13 oldalnyi terjedelmű iromány ad áttekintést a médiatörvényről. Ebben semmiféle konkrét utalás sincs arra, hogy a médiaszolgáltatásról szóló, láthatóan túl terjedelmes törvényben hol található a keresett egyértelmű szabályozás, és a fordításból is hiányzik a kötelezően elvárható tartalomjegyzék. Aki azonban valóban kíváncsi rá, az utána olvashat azon rendelkezések tartalmának, amelyekre hivatkozva maga Orbán Viktor miniszterelnök is elutasította a bírálatot, mondván, hogy aligha akadt valaki, aki az eredeti szöveget alaposan tanulmányozhatta volna magyar nyelven.
A médiát ez nem érinti
A bírálóknak kevés, ha a médiatörvénnyel kapcsolatos hivatalos magyarázatok csak azt próbálják bizonyítani, hogy mások sem csinálják jobban, illetve senkinek nem áll szándékában kárt okozni a médiának. Az előző érv csak kevés reakciót ébreszt. A második pedig csak további kérdéseket vett fel: mi az, amit a magyar kormány valóban el akar érni a médiatörvénnyel, és vajon az, amit el akar érni, az annyira pusztító-e, hogy azt csak alig követhető módon lehet elérni.
Nyomtatásban megjelent:
Fordította: dr. Gonda László
További cikkeket olvashat Ausztriáról a Szervusz Ausztriahonlapon