„Én készítettem ezt, amit megvenni készülsz, de nem kaptam fizetést érte” – kiderült, kik állnak a Zara kabátokban hagyott cetlik mögött

Pár hete röppent fel a hír, miszerint az isztambuli Zara boltokban vásárlók nem mindennapi cédulákat találtak pulóvereken, dzsekik vagy farmerok zsebében. „Én készítettem ezt a terméket, amit megvenni készülsz, de nem kaptam fizetést érte” – szólt az üzenet, és hamar kiderült, hogy átvert ruhagyári munkások állnak mögötte.

A török Bravo Tekstil cég nemcsak a Zarának, de más nagy, nemzetközi ruhamárkáknak is gyártott, köztük a Nextnek és a Mangónak is. A gyártó még 2016 júliusában ment csődbe, és a munkások szerint háromhavi bérüket nem fizették ki nekik.

– Egy reggel bejöttünk dolgozni, és a cég zárva volt. Redőnyök leeresztve, a főnökünk sehol – mondta az egyik pórul járt dolgozó, Luiz Tutya a BBC-nek. – Próbáltuk őt elérni, eredménytelenül, így mostanra már nem láttunk más kiutat, mint hogy Isztambul összes Zara boltjában elhelyezzük ezeket a segélykiáltásokat. Nem konkrétan a Zarának akarunk ártani, mi csak azt szeretnénk, ha megkapnánk azt, ami a munkánkért jár – tette hozzá Tutya.

Különböző ruhadarabokba rejtették az üzeneteket (képünk illusztráció)

Egy másik munkás, Betul Sahin szerint van köztük olyan, aki nem tudta iskolába küldeni a gyerekét, sőt olyan is, aki súlyos betegsége miatti kezelését sem tudja folytatni a pénzkiesés miatt. – Nem nagy összegről van szó, de ebből is látható, hogy nekünk minden fillér számít – mondta.

A cédulák felfedezése óta többen kiálltak a cég egykori dolgozói mellett, petíció indult, amit már 270 ezren írtak alá, és fut egy Igazságot a Bravo-dolgozóknak (#BravoIscileriIcinAdalet) hashtagkampány is a közösségi oldalakon.

A Zara anyavállalata, az Inditex azt állítja, ők kifizették a Barvo Tekstilt, de ezek szerint a pénz nem jutott el a munkásokig. Szerintük a török hatóságoknak meg kell találniuk a cég vezetőjét, és vele megfizettetni az adósságot. Az Inditex mindenesetre létrehozott egy alapot, hogy addig is segítsen a 153 bajba jutott dolgozón. – Értékeljük, de ez az összeg csak a negyedünkön segít. A cédulás kampányt addig folytatjuk, amíg ki nem fizetnek minket – mondta Sahin.  

Nem ez az első eset, hogy a Zara hasonló botrányba keveredik. Már korábban felmerült a gyanú, hogy a beszállítóik nem megfelelő körülmények között dolgoztatják a munkásokat, akik sokszor ráadásul gyerekek. Nem sokkal később az is felmerült, hogy rabszolgaként, éhbérért alkalmaznak szíriai menekülteket. Az Inditex még akkor megígérte, hogy utánajár, milyen körülmények között és kiket dolgoztatnak a beszállítóik. Azóta nem nyilatkoztak újra az ügyben.