Rárohad a műanyag lakat a franciaországi zavargásokat előidéző rendőrre
Előzetes letartóztatásban marad a francia igazságszolgáltatás csütörtöki döntése alapján az a francia rendőr, aki június 27-én a Párizstól nyugatra található Nanterre-ben lelőtt egy közúti ellenőrzés során ellenállást tanúsító tizenévest, akinek halála csaknem egy hétig tartó zavargásokat váltott ki az elővárosokban.
A 38 éves motoros rendőr ellen egy héttel ezelőtt szándékos emberölés miatt indult eljárás, s aznap előzetes letartóztatásba helyezték. Ügyvédje, Laurent-Franck Liénard fellebbezést nyújtott be az illetékes versailles-i fellebbviteli bíróságon, amely csütörtökön elutasította a kérelmet.
„Teljesen reménytelen számára a helyzet. Rémálom a hír számára, reménykedik, folytatja a harcot, de lesz-e hozzá energiája?” – mondta az ügyvéd a BFM hírtelevízióban.
A versailles-i ügyészség közzétette az eddigi vizsgálat eredményét, amelyre a fellebbviteli bíróság alapozta a döntését. Ebben időrendben követhetők az események, a szabálytalanul közlekedő gépkocsiban ült két fiatalkorú utas és a járművet igazoltató két rendőr egymásnak ellentmondó vallomásai, valamint az igazoltatásról készült mobiltelefonos felvételen hallható párbeszéd leirata.
A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint csütörtökre virradóra nem voltak sehol az országban nagyobb incidensek, húsz embert előállítottak gyújtogatás vagy gyújtogatási kísérlet miatt.
„Az első válasz a rend és a nyugalom, az egyetértés, és aztán jöhet a zavargások mélyreható okainak a feltárása” – mondta csütörtökön Emmanuel Macron államfő egy vidéki látogatásán.
Élisabeth Borne miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy „a diagnózis időt igényel” annak megértésére, hogy mi váltotta ki az erőszakot. „Nem szabad elhamarkodottan előhúzni a kliséket, és hamis válaszokat adni” – fogalmazott a kormányfő, miután a jobboldali képviselők a „bevándorlás problémáját” okolják a zavargásokért.
Gérald Darmanin belügyminiszter szenátusi meghallgatásán szerda este egyértelműen elutasította a rendbontások okának identitási érzelmezését. Becslései szerint 8 és 12 ezer közé tehető a rendbontók száma, s arra kérte a szenátorokat, hogy „ne tegyék egy kosárba” az érintett negyedek lakóit. „Nem lehet kijelenteni azt, hogy ezeknek a negyedeknek a több százezer lakója fellázadt a köztársaság ellen” – fogalmazott. Arra is emlékezetett, hogy az előállítottak több mint 90 százaléka francia állampolgár.
Jacqueline Eustache-Brinio, a jobbközép Köztársaságiak szenátora rákérdezett arra, hogy az előállított tizenévesek közülük hányan lehetnek bevándorló származásúak.
„A legtöbb letartóztatott francia, rendben. De ez ma már semmit nem jelent. Hogyan franciák ezek?” kérdezte a szenátor. Pártja szenátusi frakciójának elnöke, Bruno Retailleau ezzel egyidőben a France Info hírrádióban úgy fogalmazott: „tény, hogy franciákról van szó, akik identitásukban franciák, de sajnos a második és a harmadik generációban az etnikai gyökerek irányában egyfajta regresszió van jelen”.
„A csak identitási magyarázat nekem tévesnek tűnik” válaszolt a belügyminiszter. Elmondta, hogy a letartóztatottak nevei alapján arra lehet következtetni, hogy „vannak köztük olyanok, akik bevándorló származásúak lehetnek, de sok Kevin és Matteo is van köztük”. Elmondta azt is, hogy a köztársasági elnök felkérte a belügyi és az igazságügyi tárcát, hogy készítsenek „szociológiai tanulmányt arról, hogy kik az előállított emberek”.
Gérald Darmanin a szociális helyzet kizárólagos okolását is elutasította.
„Ez sértés lenne azon szerényen élő családokkal szemben, akik dolgoznak és tiszteletben tarják a rendet” – mondta.
„Miután magam is bevándorló származású vagyok, és szerény családból származom, azt mondhatom, hogy mindenkinek megvan az egyéni szabadsága és akarata saját boldogulásához, és az államnak az a dolga, hogy ezt az akaratot támogassa” – hangsúlyozta az anyagi ágon algériai származású belügyminiszter. „Nem vagyok naiv, csak azt akarom mondani, hogy nem akarom a dolgokat összekeverni, de mindig is elutasítottam azt a felfogást, amely szerint az emberek lényegileg előre meghatározottak, mert különben nem értenénk meg, hogyan szolgálhatnak olyan sokan közülük a francia hadsereg és a rendőrség kötelékében” – mondta Darmanin.
(Kiemelt kép: az észak-franciaországi Lisieux városában, 2023. július 6-án egy kiégett bár előtt állnak az emberek, néhány nappal azután, hogy június 27-én Nanterre külvárosában lelőttek egy tizenéves sofőrt. Fotó: LOU BENOIST / AFP)
