Egyre több a kolduló gyerek Koszovóban

A balkáni ország rendőrsége szerint egyre több roma gyerek koldul Koszovóban. A kolduló gyerekek, különösen a romák, nem új jelenség Koszovóban vagy máshol Európában. Az aktivisták és a rendőrség szerint azonban egyre súlyosbodik a probléma a Covid–19-járvány nyomán. Azt mondják, hogy a koszovói roma, többnyire szerb nyelvű, valamint az aszkali és balkáni egyiptomi albán nyelvű – az ókori Egyiptomból származónak vallott – közösségek nemcsak a vírussal küzdöttek, hanem azzal is, hogy átlagban csak a töredékét kapták meg a Pristina által a gazdasági csapás enyhítésére kiosztott segélynek – írja a Szabad Európa.

Az aktivisták szerint ezek a közösségek, amelyek már régóta megkülönböztetés áldozatai, most még kiszolgáltatottabbak. Mindennek a gyerekek fizethetik meg az árát, mivel a jelentések szerint megnövekedett a koldulás és a velük való kereskedelem is – néha a szüleik vagy a rokonaik adják el őket. Osman Osmani, aki maga is roma, és 22 éve dolgozik a közösséghez tartozó gyerekekkel életük javítása érdekében, azt mondja, hogy amit most lát, az példátlan. „A nyolcvanas vagy a kilencvenes években, még Jugoszlávia idején nem ilyen volt a helyzet. Már akkor is volt szegénység, de ritkán voltak olyan családok, amelyek ilyen dolgokra kényszerítették volna a gyermekeiket” – mondta Osmani a Szabad Európa balkáni szolgálatának.

A koszovói rendőrség hivatalos adatai szerint 2023 első hat hónapjában 41 gyermeket állítottak meg és vettek hivatalosan nyilvántartásba a rendőrök koldulás miatt, ami új éves rekordnak számít. (Mivel kiskorúak, nem lehet őket bűncselekménnyel megvádolni.) A legtöbb koldulást a nagyobb városokban jelentették, köztük Koszovó fővárosában, Pristinában, Prizrenben, valamint Pejában és Gjakovában. A szám valószínűleg magasabb, mivel sok roma gyerek nem rendelkezik megfelelő dokumentumokkal, így a rendőrség nem tudja felvenni az adatait.

Koszovó Európa egyik legszegényebb országa, az ENSZ adatai szerint 1,8 millió lakosának 23 százaléka él szegénységben. Ezek a számok vélhetően sokkal magasabbak a koszovói romák, aszkálok és balkáni egyiptomiak esetében, akik történelmileg a legnagyobb szegénységben élnek, és gazdaságilag, politikailag és társadalmilag a leginkább marginalizált kisebbségekhez tartoznak.

Koszovó büntető törvénykönyve is része lehet a problémának – állapította meg többek között az amerikai külügyminisztérium. A jelenlegi törvények szerint gyermekeik koldulásra kényszerítése inkább minősül szülői elhanyagolásnak, mint emberkereskedelemnek, ami enyhébb büntetést jelent elítélés esetén – írta jelentésében a hatóság, hozzátéve, hogy a rendőrségnek többet kellene tennie az emberkereskedelemben részt vevő tisztviselők elítélése érdekében.

Tekintettel arra, hogy a helyi törvény a gyermekek koldulásra kényszerítését inkább szülői visszaélésnek, mint emberkereskedelemnek minősíti, a koszovói bírák „továbbra is enyhébb büntetést szabtak ki az elítélt emberkereskedők többségére, amelyek nem érték el az emberkereskedelemről szóló törvényben előírt minimális büntetést” – jegyezte meg jelentésében a külügyminisztérium. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a romáknak csak körülbelül 25 százaléka fejezi be a középiskolát, míg az amerikai külügyminisztérium megjegyezte, hogy a szakképzés is hiányzik.

(Kiemelt képünkön: Egy roma gyerek számolja a pénzét, miután egy kis harmonikán zenélt az embereknek Pristina főterén 2015. április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon, amely a roma kultúrát ünnepli és felhívja a figyelmet a roma népesség problémáira.Fotó:  AFP PHOTO / ARMEND NIMANI)