Dühösek a tanárok a kormányra
A lengyel média eddig nem foglalkozott a magyar oktatás anomáliáival, most a Gazeta Wyborczában egy kimerítő elemzés jelent meg a szombatra tervezett nagy tüntetés előtt az edukáció helyzetéről.
Michal Kokot, a szerző írása szerint a magyar tanárok dühösek a kormányra és vissza akarják vonatni Orbán reformjait. Már tanárok és diákok ezrei tüntettek az oktatási reform ellen, a szakszervezetek még általános sztrájkot is kilátásba helyezte, ha a hatalom nem teljesíti követeléseiket.
A felháborodás Magyarország egyik legnagyobb városában, Miskolcon kezdődött, ahol az egyik középiskola tanárai petíciót írtak, amelyben kérik a három évvel ezelőtt bevezetett reformok visszavonását. Követelték a bürokrácia, az iskolarendszer decentralizációjának eltörlését, és a tanítási programban történő változtatásokat. „Az egész oktatási rendszer veszélyben van, eluralkodott a káosz, a tanárok között pedig a bizonytalanság” – írták.
Bizonyos, hogy nem várták, milyen reakciót von maga után ez a petíció – írja a szerző. Néhány nap alatt a követeléseket 30 ezren írták alá, és az ország minden tizedik iskolája csatlakozott. A miskolci spontán tüntetésre ötezren mentek el, és tíz másik városban is ezrek tüntettek. A legnagyobb demonstrációt szombatra tervezik Budapesten és néhány más városban is.
A hatalom reakciójára nem kellett sokáig várni, elvesztette állását Czunyiné Bertalan Judit, aki az oktatásért volt miniszterhelyettes, helyére az eddigi felsőoktatásért felelős államtitkár került. A kormány arra számított, hogy ezzel lecsillapítja a kedélyeket, s tárgyalásokat szervezett a tanárok részvételével, azt kérve, hogy a tüntetéseket a megbeszélések végéig tartsák vissza. De a tanárok nem is gondolnak arra, hogy hallgassanak, s azt mondják, további tüntetések lesznek, mi több, általános sztrájkkal is fenyegetnek, ha követeléseiket nem teljesítik.
A kormány helyzetét tovább nehezíti – írja a szerző –, hogy a tanárok nem saját előjogaikért harcolnak – és nem követelnek béremelést sem. A reformok visszavonását követelik, amelyeket Orbán kormánya vezetett be. Három évvel ezelőtt a Fidesz az egész oktatási rendszert centralizálta, elvéve az iskolákat az önkormányzatoktól. A központosítás lehetővé tette egyetlen fajta, kormány-tankönyvek bevezetését minden tantárgyban. A tanárok azt mondják, nincs választási lehetőségük a tanítás forrásait illetően – ráadásul az állami tankönyvekben hemzsegnek az érdemi hibák, egy részüket pedig a konzervatív ideológia jellemzi – pl. az etika könyvben hangsúlyozzák, hogy a társadalomban nincs helye homoszexuális kapcsolatoknak.
A tanárok leginkább arra panaszkodnak, hogy a reformok bevezetése óta nincs idejük arra, hogy tanítsanak. A programok túlterheltek, az osztályokban nincs alkalmuk vitára, a rendszer arra helyezi a hangsúlyt, hogy az anyagot beleverje a fejekbe.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a reform bizonytalanságot vezetett be, elméletileg minden tanárt a minisztérium egy hivatalnoka bármikor elbocsáthat – ez korábban az iskolaigazgatók hatásköre volt.
Az ellentéteket biztos nehéz lesz feloldani, mert a tanárok vádjai a reformok alapjaira vonatkoznak, s a Balog Zoltán által vezetett minisztérium már közölte, hogy nem tekint el a központosítástól és nem adja vissza az ellenőrzést a önkormányzatoknak.
Ellentmondásos a tanköteles kor kérdése is. Magyarországon kötelező az óvoda három éves kortól legalább 3 évig. Ugyanakkor azt tervezik, hogy a tankötelesség korhatárát 15 évre szállítják le. A pedagógusok a kormány szemére vetik a káoszt és a reformok következetességének hiányát is.
