Lapszemle – a Reuters: az Index üzleti helyzete nem lehet ürügy a szabadságának aláásásához

Vera Jourová, az Európai Bizottság cseh alelnöke, mindössze egy nappal azután, hogy az EU-országok igazságügyi minisztereinek a videókonferenciáján kiállt amellett, hogy az uniós támogatások folyósítását tegyék függővé a jogállamiság tiszteletben tartásától, újabb, látványos tanújelét adta Magyarországgal kapcsolatos aggodalmainak: támogatásáról biztosította az Indexet. A brüsszeli bizottsági alelnök üzenete a hírportálon olvasható. „Aggodalommal kísérem figyelemmel az Index helyzetének alakulását... Amit tesznek, azok az értékek, amelyekért küzdenek, a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége mind-mind elengedhetetlenül fontos a demokrácia és Európa számára.” Jourová szerint

az Index üzleti helyzetét nem szabad ürügyként használni a portál szabadságának aláásásához.

A bizottsági alelnök kiállásáról beszámolt a Reuters, amelynek a cikkét átvette a New York Times is. A Reuters-tudósítás ismerteti a független magyar hírportál körül kialakult helyzetet. Kitér arra, hogy az Index hirdetési tevékenységét ellenőrző vállalkozásban márciusban résztulajdonra tett szert az a Vaszily Miklós, aki korábban egyebek közt kormányzati szócsővé tette az Origót.

Vaszily Miklós

Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál arról tudósít, hogy David Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete – a CATS Roundtable című amerikai rádiós beszélgető műsorban – azt mondta, a közép-európai országok, mint Magyarország, rendkívül vonzóvá váltak, annak ellenére, hogy a világ Cornstein szerint sokáig nem is vette észre Közép-Európa létezését. Az EurActiv idézi a nagykövet azon megállapítását, hogy

a magyarokat kedvelik a kínaiak, kedvelik az oroszok, és természetesen, mivel NATO-tagok, az Egyesült Államok is nagyon kedveli őket.

A beszélgetés során David Cornstein kitért a migrációs kérdések eltérő európai megítélési módjaira. Úgy fogalmazott: bizonyos országok, mint például a németek, azt mondják, „engedjünk be mindenkit”, miközben „Magyarország nem érdekelt abban, hogy sok új embert hozzanak be az országba, különösen afrikaiakat, hogy úgy mondjam.” A nagykövet olyan kérdést is kapott, hogy milyen befolyással bír Közép-Európában Vlagyimir Putyin. A válasz szerint „ez több, mint érdeklődés”, az orosz elnök határozottan belefolyik a dolgokba. Cornstein utalt arra, hogy Magyarország – a földrajzi közelségen túl – energiafüggőségben van Oroszországtól.

Az amerikai közszolgálati rádió, az NPR internetes oldala egy volt amerikai diplomata, bizonyos Brett Bruen terjedelmes véleménycikkét közli arról a talán kissé szokatlannak tűnő gondolatról, hogy a vállalatok is felelősséget viselnek a demokrácia megvédéséért. A szerző Barack Obama Fehér Házában is szolgált igazgatói rangban, most pedig kommunikációt oktat a Georgetown egyetemen – szóval, talán tudja, mit beszél. Ráadásul nem is csak a saját véleményeként hangoztatja az említett állítást. Mint írja, ötven olyan volt amerikai nagykövet nézetét kérték ki, aki korábban mind demokrata, mind republikánus elnök hivatali ideje alatt is szolgálatot teljesített. Amit pedig kérdeztek tőlük, az az volt, hogy miután Amerika sokáig a demokrácia fáklyavivőjének tartotta magát, Donald Trump elnöksége azonban súlyosan ártott az Egyesült Államok azon képességének, hogy megvédelmezze szerte a világban a demokráciát, ki fogja tudni betölteni ezt az űrt.

Erre a kérdésre érkezett a Brett Bruen által is meglepőnek tartott válasz, hogy a nagyvállalatok. E véleménynyilvánító diplomaták szerint ugyanis a demokrácia ügye kiemelt globális kockázatnak van kitéve, és az üzleti világnak valamiképpen foglalkoznia kell vele. 

A szerző kitér arra, hogy

a pártatlan intézmények normáinak, struktúráinak és erejének az eróziója nem csupán az Egyesült Államokban figyelhető meg, hanem - mint példálózva sorolja - Magyarországon, a Fülöp-szigeteken, legújabban pedig Hongkongban is.

Bruen a cikkben idézi a korábban több európai országban nagyköveti tisztséget betöltött Kenneth Yalowitz megállapítását, miszerint a vállalatok az önkényuralom növekedését, a rossz jogrendszereket úgy tekintik, mint üzleti döntéseiket megnehezítő tényezőket. A mostani amerikai kormányzat erre nagyon gyenge válaszokat ad, a vállalatvezetők azonban tudják, hogy cselekedniük kell – hangzik az érvelés.

Mit tehetnek a nagyvállalatok a demokrácia érdekében? – teszi fel a kérdést a szerző. Az általa hozott példák meglehetősen változatosak. Megírja egyebek közt, hogy miután Kína korlátozta a demokráciát Hongkongban, a Google, a Facebook, a Twitter és a Microsoft bejelentette: felhagy a hongkongi kormányzat azon kérésének a teljesítésével, amely a felhasználói adatok feldolgozására vonatkozik. De a vállalati szféra – írja Brett Bruen – azt is megteheti, hogy a szabadságjogokat megnyirbáló politikusokat figyelmeztesse arra, adott esetben visszafoghatja a vállalati jelenlétet az országban, vagy akár teljesen ki is vonulhat onnan. Itt az ideje, hogy az üzleti világ nagyobb szerepet vállaljon a demokrácia megvédésében – zárul a cikk.