Családi pótlék: Matolcsyék és a közpénz
A fejlett nyugati világban példátlan módon költött közpénzt a Magyar Nemzeti Bank az alapítványain keresztül. Több száz milliárd forint jutott Fidesz-közeli vállalkozásoknak, Matolcsy György jegybankelnök ismerőseinek, rokonainak. Nemcsak a pénz mennyisége elképesztő, hanem a célok is, s hogy mindennek eltitkolására áldását adta a kormányzat és az Országgyűlés. A köztársasági elnök lapzártánkig nem kezdeményezte Matolcsy György jegybankelnök menesztését és a bankvezér sem állt fel székéből. Egy demokratikus államban, amelynek intézményei átláthatóan működnek, már új elnöke lenne az MNB-nek. Az Együtt feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt, az ügyészség, a rendőrség, az Európai Központi Bank azonban egyelőre hallgat.
Elgurult kerekek: Négymilliárdos biznisz az államtitkár volt cégének
Mintha egy francia komédiát látnánk: kirepül a kereke annak a busznak, amelyet épp eladni készülnek a rajta utazó távol-keleti delegációnak. Ám a látszat csal, valójában csak a szokásos magyar film forog. A 168 Óra megtudta: Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára tavaly decemberben négymilliárd forintos üzlettel gazdagított egy elektromos buszt gyártó céget – épp azt, amelynél kinevezése előtt felügyelőbizottsági elnökként dolgozott. A hazai karbonkvótából származó milliárdokból így nem elektromos töltőállomások épültek, hanem a baráti kör gazdagodott belőle. Részletek a 168 óra csütörtöki számában.
A juhász halála: Váradi András lezáratlan aktája
Sok a szóbeszéd a göböljárási Váradi András halásos balesete ügyében. Több helybeli nem hisz a rendőröknek, akik szerint nem történt bűncselekmény, amikor az önkormányzati választás előestéjén egy idős férfi halálra gázolta a Mészáros Lőrinccel, Orbán Viktor barátjával hadakozó, alcsúti polgármesterségért küzdő juhászt. Ha anno az ügy minden részletét megnyugtatóan tisztázzák, a pletykáknak elejét vehették volna. Váradi környéken lakó barátja a 168 Órának azt mondta, hogy a juhász a halála napján izgatottan hívta fel őt azzal: olyan dolgokat talált, amikkel a kormányt is meg tudná buktatni. Ugyanezt elmesélte egy másik ismerősének is, állítólag szó szerint azt mondta, „ha elmondanám, amiket megtudtam, halott ember lennék”. És estére meghalt.
Mi lett veled, munkásosztály?
Vurstli, virsli, sör – hagyományos kellékei a munka ünnepének. Bár sok ünnepelni való régóta nem akad. Milyen helyzetben van ma idehaza a munkásosztály? Eddig egyetlen hazai kormány sem törekedett arra, hogy globálisan is versenyképes tudást adjon a munkásságnak, miközben az egyre alacsonyabb bérek már a termelékenység növekedését gátolják. Összeállításunkban arra is választ keresünk: az egyre atomizálódó munkásságnak milyen eszközei vannak az érdekérvényesítésre? Szalai Erzsébet közgazdász-szociológus szerint lényegesen csak nemzetközi összefogással javítható a magyar munkásság helyzete. Elképzelhető, hogy Magyarország a kelet-európai országokkal együttműködve tárgyal a közös európai minimálbérről és létminimumról? Azt sem árt tudni: az unióban nálunk a legnagyobb a különbség a nők és a férfiak bére között, s még inkább hátrányos helyzetű a női munkavállaló, ha a könnyűiparban dolgozik. Összeállításunkat a 168 Óra holnap megjelenő számában olvashatja.
Németh Gábor: „Az emberek összejöttek és jól kiröhögték politikai vezetőiket”
Németh Gábor író, forgatókönyvíró, szerkesztő új regényét, az Egy mormota nyarát a Kalligram Kiadó jelentette meg a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. A mű arról is szól: ha az európai kultúra nem tudja befogadni az idegeneket, végül önmagától is elidegenedik. A szerző szerint a politikai túlnyomás elől ma egyre többen keresnek menedéket a kultúrában. A holnap megjelenő 168 Órában úgy fogalmaz: „Csakis a civil társadalom kis köreiben életszerű, hogy egymástól távoli nézeteket valló emberek beszélgessenek egymással. Magyarországon azonban alig van olyan civil szervezet vagy intézmény, amely a hatalmat így, a puszta léte révén kontrollálhatná. Ha volt, megszűnt, vagy a támogatások megvonása ítéli lassú halálra.”
