Clinton figyelmeztet: másokat is érhet orosz agresszió

A volt amerikai külügyminiszter törvénytelennek nevezte az Ukrajnához tartozó Krím félszigetnek és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatolását. Úgy vélte, hogy a térségben más országokat is közvetlen orosz agresszió vagy felbujtási kísérlet érhet, ha a mostani lépésekre a Nyugat nem reagál gyorsan és okosan.

Hillary Clinton szerint, aki várhatóan indul a 2016-ban esedékes amerikai elnökválasztáson, a kelet-európai térség más országaiban is orosz agresszióhoz vezethet az, ha a nemzetközi közösség engedi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök büntetlenül megússza ukrajnai lépéseit.

„Putyin logikája az, hogy a Krím lakosai oroszok, akik mindig is az orosz nemzet részét képezték. Ez az érvelés azonban Ukrajna más részeire is kiterjeszthető, sőt más országokra is, Észtország, Litvánia, Lettország egyes területeire, a Dnyeszteren túli területre. Sok hely van, ahol orosz származású vagy oroszbarát emberek élnek” – fogalmazott Clinton.

Egyúttal kifejezte reményét, hogy ez nem vezet új hidegháborúhoz. Az európai országokat arra szólította, hogy próbálják csökkenteni energetikai függőségüket Moszkvától, mert szerinte így elkerülhetik, hogy Oroszország a megfélemlítés politikáját alkalmazza – közölte a Híradó.hu.

A volt miniszter hangoztatta, hogy támogatja az Oroszország elleni szigorú szankciókat, valamint az ukrán kormányzat anyagi és szakértői segítését.

Szerinte Ukrajnában az értékek harca folyik, és Putyin egyik célja, hogy átírja a második világháború utáni Európában kialakult határokat.

Nem ismeri el a NATO a Krím annektálását

A Krím orosz annektálása illegitim, törvénytelen, és a NATO-szövetségesek nem fogják elismerni – tudatta kedd esti közleményében Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára.

A dán politikus kommünikéjében egyúttal elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentéseit azokról a jogszabályokról, amelyekkel az Oroszországi Föderáció magába fogadja a Krímet.

„Oroszország minden felszólítást figyelmen kívül hagyott, hogy térjen vissza a nemzetközi jog keretei közé, és veszélyes úton halad tovább” – húzza alá Rasmussen, aki szerint Moszkva azzal, hogy megsérti Ukrajna szuverenitását és területi egységét, otrombán felrúgja saját nemzetközi kötelezettségeit. Ezt semmi sem magyarázhatja, és csak tovább mélyíti Oroszország nemzetközi elszigetelődését – állapítja meg a NATO-főtitkár.

Ugyanakkor aggodalmát fejezi ki, amiért egy ukrán katona életét vesztette, minden felet maximális önmérsékletre szólít fel, és szorgalmazza, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést a további eszkaláció elkerülése érdekében.

Az ENSZ Közgyűlése is megvitatja az ukrán helyzetet

Az ENSZ Közgyűlése Kijev kérésére csütörtökön plenáris ülésen foglalkozik az ukrajnai helyzettel – közölte hétfőn Afaf Konja, a Közgyűlés elnökének szóvivője. A Biztonsági Tanács már szerdán napirendre tűzi a témát. A közgyűlésre vonatkozó meghívót már továbbították a tagországoknak.

Oroszország szombaton megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Washington által beterjesztett határozatot, amely törvényellenesnek nyilvánította volna a Krím jövőbeni státusáról tartandó népszavazást. A dokumentum – amelyet az öt állandó BT-tag közül három támogatott, Kína pedig tartózkodott – állást foglalt volna Ukrajna „szuverenitása, függetlensége, egysége és területi épsége” mellett.

Miután Moszkva a BT-ben megvétózta a határozatot, Kijev és a pártját fogó országok az ENSZ Közgyűlésében szeretnének elfogadtatni egy hasonló szövegű dokumentumot.

A Közgyűlésben ehhez egyszerű többség is elegendő, de a dokumentum jogilag nem lesz kötelező érvényű, csak ajánlásjelleggel bír majd.

A Biztonsági Tanács szerdán már nyolcadik alkalommal foglalkozik az ukrán válsággal. Az ülésre a soros – luxemburgi – elnökség döntése alapján kerül sor, de újabb szavazást egyelőre nem terveznek.

Orosz védelmi tárca: az EBESZ kimerítette idei ellenőrzési kvótáját

Kimerítette az oroszországi katonai létesítmények ellenőrzésére vonatkozó idei kvótáját az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – közölte szerdán az orosz védelmi tárca.

Szergej Rizskov, a nukleáris veszélyek csökkentésével foglalkozó nemzeti központ vezetője az orosz hírügynökségek szerint azzal kapcsolatban számolt be az EBESZ úgynevezett Bécsi Dokumentum keretében meglévő kvótájának kimerülésről, hogy szerdán egy négytagú ukrán ellenőrző csoport érkezett Oroszország belgorodi területére.

Az orosz tisztségviselő leszögezte, ez lesz az utolsó ilyen ellenőrzés idén. Az ukránoknak Rizskov szerint lehetőségük lesz meggyőződni arról, hogy a dél-oroszországi megyében nem folyik semmilyen, Ukrajnát fenyegető katonai tevékenység.

Közlése szerint jelenleg három, alapvető nemzetközi jogi dokumentum létezik, amelyek keretében katonai megfigyelők ellenőrizhetnek Oroszország területén: a már említett Bécsi Dokumentum, a Nyitott Égbolt Szerződés, valamint a hadászati támadó fegyverek számának további csökkentésével kapcsolatos intézkedésekről szóló (START 3.) tárgyalásokon született orosz–amerikai megállapodás.

Anatolij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettes még múlt szerdán azt mondta, hogy „az Ukrajna körül kialakult, nem egyszerű katonai-politikai helyzet és a NATO-országok orosz határ közelében tapasztalható fokozott tevékenysége ellenére nem ütközik akadályokba az ellenőrző csoportok oroszországi munkájának megszervezése”.