Cáfolja az orosz nagykövet, hogy ledobnák az atomot

Oroszország sem hadszíntéri, sem hadászati nukleáris fegyvereket nem vet be Ukrajnában vagy más országok, köztük Nagy-Britannia ellen – mondta vasárnap Oroszország londoni nagykövete.

2022. május 29., 13:51

Szerző:

Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Ukrajnában nem háború, hanem „korlátozott hadművelet” folyik, elsősorban a keleti országrészben élő orosz lakosság védelmében. 

Kelin határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne-e nukleáris támadást intézni Nagy-Britannia ellen.

Arra a riporteri felvetésre, hogy Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija 1 orosz televízió műsorvezetője nemrégiben ilyesmivel fenyegetőzött – mondván, hogy egyetlen orosz nukleáris fegyver a tenger mélyére süllyesztené Nagy-Britanniát, és ami megmaradna belőle, az is radioaktív sivataggá változna –, a londoni orosz nagykövet nevetve úgy fogalmazott, hogy „Kiszeljov, akárcsak ön, újságíró, aki igyekszik szaftos sztorikat jó hangosan tálalni”.

Andrej Kelin arra a kérdésre is kategorikus nemmel felelt, hogy Moszkva bevethet-e hadszíntéri nukleáris fegyvereket Ukrajnában. 

A nagykövet kijelentette: az orosz katonai doktrína alapján a taktikai nukleáris eszközöket egyáltalán nem lehet ilyen jellegű konfliktusokban használni.

Hozzátette: Oroszországban nagyon szigorú előírások vannak érvényben a hadszíntéri nukleáris fegyverek bevetésére is, és ezek az előírások csak akkor engedik e fegyverfajta alkalmazását, ha az orosz állam léte kerül veszélybe.
Kelin szerint ennek semmi köze a jelenlegi hadművelethez.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország milyen céllal indított háborút Ukrajna ellen, a londoni orosz nagykövet kijelentette: Ukrajnában nem háború, hanem korlátozott hadművelet zajlik, amely Ukrajna délkeleti térségére összpontosul.

Itt ugyanis a londoni orosz nagykövet megfogalmazása szerint „a nyolc éve hatalomra került nacionalista kijevi kormány valóságos erődítményt épített ki”, és Moszkvának számos bizonyítéka vannak arra, hogy Ukrajna offenzívát tervezett a Donyec-medence, az ott élő orosz lakosság ellen.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország feladta-e Kijev elfoglalásának tervét,

Andrej Kelin kijelentette: soha egyetlen orosz vezető nem mondta, hogy a célok között szerepelne az ukrán főváros elfoglalása.

Hozzátette: nem is hiszi, hogy ez lehetséges, hiszen Kijev „nagyon nagy város”. A nagykövet szerint voltak orosz alakulatok Kijev környékén, de nem azzal a céllal, hogy elfoglalják a várost.

Kelin megkérdőjelezte az Oroszország elleni nyugati szankciók hatékonyságát, mondván: Oroszországban jelenleg 15 százalékos, Nagy-Britanniában 10-12 százalékos az infláció, ami „nem túl nagy különbség”.

(Kiemelt képünk: A Szovjetunió első tömeggyártású taktikai nukleáris bombáját, az RDS-4-et mintázó emlékmű Moszkvában 2021. január 16-án. Az ENSZ nukleáris fegyverek teljes tilalmáról szóló nemzetközi szerződése (TPNW) 2021. január 22-én lép életbe, miután az ehhez szükséges ötven állam ratifikálta a megállapodást. MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök Indonézia meghívását a részvételre a G20-csoport novemberi csúcstalálkozóján, de ennek formáját még pontosítani kell – jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó hétfőn Moszkvában újságíróknak nyilatkozva.

Srí Lankán napokon belül elfogyhat az üzemanyag az egyik legnagyobb, jelenleg is tartó gazdasági válságuk közepette. A kormány az IMF-hez fordult segítségért, de nem biztos, hogy megkapják időben a mentőcsomagot.

A NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi katonai erőinek létszámát, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokat – jelentette ki Jens Stoltenberg a szervezet főtitkára hétfőn, a szövetséges országok madridi csúcstalálkozója előtti brüsszeli sajtótájékoztatóján.