Burka-premier alsó hangon
Komolyabb incidensek nélkül lépett életbe hétfőn Franciaországban az ún. burka-törvény, amely tiltja az egész testet és az arcot is takaró muzulmán női öltözék viselését. Mindössze egy tetőtől-talpig lepelbe burkolt muszlim nő és egy tucatnyi tüntető vonult ki tiltakozásul a párizsi Notre-Dame elé. A be nem jelentett demonstrációt a rendőrök némi lökdösődés után feloszlatták, a lefátyolozott nőt és néhány társát bevitték a kerületi kapitányságra.
Az előállított 32 éves, négygyermekes Kenza Drider, aki a tüntetés kedvéért Avignonból utazott fel Párizsba, az eseményen tolongó újságírók előtt kijelentette: mint teljes jogú francia citoyen, a szabad vallásgyakorláshoz fűződő állampolgári jogának tekinti a nikab viselését, s elhatározott szándéka, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszi a fátyolviselés tilalmát rögzítő új jogszabályt.
A tavaly októberben szentesített törvény alapján 150 eurós (cca. 40 ezer forint) pénzbüntetéssel sújtható az nő, aki az arcot elfedő, a személyazonosítást akadályozó viseletben jelenik meg nyilvános helyen. A törvény hatályba lépésének első napján azonban a párizsi rendőrség nem a nikabnak nevezett fátyol, csupán az engedély nélküli megmozduláson való részvétel miatt indított eljárást a szabálysértő ellen.
A hatóság konfliktuskerülő hozzáállása előre borítékolható volt: a rendőrszakszervezet főtitkár-helyettese egy rádióinterjúban nem csak arról beszélt, hogy a törvény „kivételesen nehezen alkalmazható”, de azt is hozzáfűzte, hogy „rendkívül ritkán is fogják alkalmazni”. A szakszervezeti vezető szerint a rendőrségnek szinte nincs eszköze, hogy érvényt szerezzen a törvénynek, miután a belügyminiszter körlevélben figyelmeztette a testületet, hogy csak a meggyőzés módszerével élhet, nem léphet fel erőszakosan a törvényszegőkkel szemben.
Kenza Drider asszony egyébként nem először szerepel a burka-ügyben. A törvény-előkészítés több hónapos vitája során a nemzetgyűlési honatyák előtt ő fejtette ki a franciaországi muszlim nők álláspontját a fátyolviselésről.
Az arcot teljesen elfedő burka, illetve a szemet szabadon hagyó nikab nem szerepel a muszlim vallás Koránban lefektetett előírásai között, először az afganisztáni tálibok tették kötelezővé. A Franciaországban élő több mint ötmilliós muszlim népesség tagjai közül kevesen viselik, főleg a jelentéktelen számú radikális iszlamisták asszonyai hordják. Becslések szerint alig több mint kétezer nő. A franciaországi muzulmánok tanácsa (CFCM), az iszlám-hívők egyik legnagyobb szervezete nem emelt kifogást a burka-tilalom ellen.
A törvény nemcsak a fátyolviselést szankcionálja, sokkal súlyosabb büntetésben részesíti azokat a férfiakat, akik erőszakkal veszik rá családtagjaikat, hogy lepellel fedjék be magukat: 30 ezer euró (cca. 8 millió forint) pénzbüntetés vagy egyévi elzárás sújthatja az elkövetőt.
A francia köztársasági értékek védelmére apelláló jogszabályt, amelynek megalkotását két évvel ezelőtt Sarkozy elnök kezdeményezte, a parlament és a szenátus is jelentős többséggel szavazta meg, a szocialisták és a zöldek tartózkodtak. Ellenzői viszont főként azért bírálják, mert álláspontjuk szerint stigmatizálhatja a francia lakosság muzulmán vallású tagjait és megosztja a társadalmat, mint a kormányzó UMP párt szervezésében a laicitás és az iszlám franciaországi szerepének viszonyáról minap lezajlott vita, amelyet szintén a köztársasági elnök rendelt meg pártjától.
Korábbi cikkünk:
Burka-törvény: Ágyúval verébre?
