Brit fordulat – Csak a bizonytalanság biztos
Theresa May megerősítést kért a szigetlakóktól, de meggyengítést kapott. A remélt szilárd többség helyett koalícióra kényszerül a konzervatív párt. Hiába szavaztak százalékosan többen a torykra, mint 2015-ben, a párt mégis 13 helyet veszített a parlamentben. A királynő már felkérte May-t a kormányalakításra, de nagy kérdés, hogyan alakul a jövő. Ilyen eredmény után bármikor a lemondás lett volna az egyetlen lehetősége May-nek. Most azonban a Brexit-tárgyalások elkezdése előtt és a megemelkedett terrorveszély miatt távozása csak rontana a bizonytalan helyzeten.
Egy hónapja még úgy tűnt, hogy a toryk elsöprő győzelmet aratnak. Az előrehozott választás bejelentése meglepetés volt. Elemzők már akkor intettek, hogy az ilyen politikai játszma könnyen el is veszíthető. Aztán alig telt el pár nap, s a mért előny csökkenni kezdett. Úgy tűnt, a britek nem értékelik, hogy a konzervatívok trükközéssel kívánnak politikai tőkére szert tenni. A párt kiáltványát tapintható ellenszenv fogadta. Az első nagy krízist pedig a „demenciaadónak” keresztelt program okozta. May az idősek ellátásának költségcsökkentéséről készült tervet először elutasította, majd négy nappal később mégis támogatta. A pálfordulás után az ellenzéki pártok és a sajtó megkérdőjelezte a szavahihetőségét, és May sehogyan sem tudott megfelelő nyilatkozatot tenni az üggyel kapcsolatban. A botrány elmélyülését a manchesteri terrortámadás akadályozta meg. Bár a pártok egy időre felfüggesztették a kampányt, a hangnem már a támadás után néhány nappal kezdett eldurvulni. May kórházi fejlesztések ígéretével igyekezett menteni a kampányát, miközben a manchesteri krízis irányítása is rá hárult.
MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
A konzervatívok az első botlás után már nem tudtak igazán felállni. A londoni terrortámadás kapcsán a túlterhelt rendőrök ügye került terítékre. Kiderült, hogy May még belügyminiszterként húszezer rendőrt épített le. A rendőri leépítéseket mellesleg a múltban támogató Munkáspárt lecsapott a témára, és lemondásra szólította fel a miniszterelnököt. A két terrortámadás ráadásul megingatta az angolok biztonságba vetett hitét. Sokfelé a terrortámadás után megnő a vezető politikusok népszerűsége, Angliában azonban általában az ellenkezője történik. A 2005-ös támadáskor például Tony Blair ellen fordult a közhangulat. Úgy tűnik, May kemény válasza is túl későn érkezett. Cikkek sora jelent meg mindkét oldalon arról, hogy nem tudja megvédeni az országot a terrortól. Hogy nem lett teljes a bukás, az valószínűleg csak a kampány rövidségének köszönhető, s talán annak, hogy a jelenlegi munkáspárti vezetés a brit ízlésnek túl baloldali.
A szavazás előtti utolsó felmérések még konzervatív többséget jósoltak, de az ország június 9-én meggyengült fontra és többség nélküli parlamentre ébredt. A Munkáspárt vezetője győzelmi beszédet tartott olyan vidám hangulatban, hogy a párt tagjai felszólították, ne viselkedjen pompomlány módjára, hiszen végtére is vesztettek. Úgy tűnik, Jeremy Corbyn munkáspárti vezető politikai karrierje viszont megmenekült. A pártbeli puccsot és az antiszemitizmus-váddal kapcsolatos botrányokat túlélő vezető megszorítások elleni kampányát a remény üzenetének nevezte. Bernie Sanders balra húzó amerikai demokrata szenátor, aki legutóbb elnökségért kampányolt, külön gratulált a Munkáspártnak, és forradalomnak nevezte az eredményt.
Theresa May győzelmi beszédét is sok támadás érte, miután a nyilvánvalóan kaotikus helyzetben stabilitást ígért. A miniszterelnök nyíltan bocsánatot kért a pártjától, és felszólította tagjait, hogy kezdjenek bele a munkába, hiszen tíz nap múlva már megkezdődnek a tárgyalások a Brexitről. A sikertelen kampány első áldozatai May közvetlen tanácsadói lettek, köztük a jobbkezének tekintett Nick Timothy, aki nyilatkozatban vállalta a felelősséget a bukott kampányért. Timothy volt egyébként a párt programtervezetének szerzője. Vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy a tanácsadók csak bűnbakok, a valódi felelős May, aki az egész előrehozott választást életre hívta. Csendesen lázong a konzervatív párt a miniszterelnök ellen, aki közeli tanácsadóinak menesztése után szinte egyedül maradt. David Cameron csúfos Brexit-kudarca után kérdés, hogy a párt elbírna-e egy újabb miniszterelnöki lemondást. Megmentheti Mayt, hogy a kellemetlen Brexit-folyamat levezénylését valószínűleg nem sok tory képviselő tartja jó karrierlehetőségnek. Az egyetlen jelentkező Boris Johnson volt, de amint felröppent a neve, azonnal kénytelen volt beállni May mögé, akkora pánik tört ki lehetséges kormányzásának hírére.
MTI/EPA/Andy Rain
Az angolok többsége, főképp a fiatalabbak, a választás másnapján hallottak először az északír Demokratikus Unionista Pártról. Néhányan a Google-keresésük után utcára vonultak, hogy tüntessenek a lehetséges koalíció ellen. A párt ugyanis jóval konzervatívabb, mint a toryk, többek között ellenzői az abortusznak és a melegházasságnak is. Ráadásul nem támogatják a Theresa May által szorgalmazott úgynevezett „kemény” Brexitet sem. Tíz képviselőjük jutott be a parlamentbe, ami éppen elegendő ahhoz, hogy kormányt alakíthassanak a torykkal. Remek helyzetbe kerültek, hiszen fontos ügyeket nélkülük nem fognak tudni átvinni a konzervatívok a parlamenten.
Az Európai Unió több vezetője is nyilatkozott az eredmény megszületése után, jelezve, hogy készen állnak a kilépési tárgyalásokra. Az unió már közvetlenül a választások kiírása után is jelezte, hogy a tárgyalásokra nem lesz hatással a választás eredménye. Az azonban kérdéses, hogy az új, nem formális koalíció pártjai és maguk a konzervatívok egymás között megegyezésre tudnak-e jutni a Brexittel kapcsolatos kérdésekben kevesebb mint két hét alatt, és fel tudják-e ölteni az egység látszatát, mire tárgyalóasztalhoz ülnek Brüsszelben. A jelek arra mutatnak, hogy a miniszterelnök kénytelen lehet néhány nappal elhalasztani a Queen’s Speech eredetileg június 19-re tervezett ceremóniáját, azaz a kormányprogram ismertetését.
Nagy-Britanniát nehéz helyzetbe sodorta az előrehozott választás. A kisebbségi kormányzás a nem erre berendezkedett angol parlamentben általában is igen nehéz, de most különösen azzá tehetik a Brexit mikéntje körüli nézeteltérések. A speciális kétpárti megállapodásnak működnie kell, mert a kormányoldalon senki sem akar újabb előrehozott választást, ellenben Corbyn szerint egy éven belül erre sor fog kerülni. Ugyanakkor az ellenzéki pártok között sincs egyetértés, így ezen a térfélen is kemény csatákra lehet számítani, a Munkáspárt viszont régen nem látott egységet mutat.
Egykoron a Westminster képviselői az ülések előtt London árnyas parkjaiban párbajoztak, ma azonban csak keserű nyilatkozatokkal, vagyis szavakkal kardozhatnak, amikor újra összeül a parlament.