Betiltják-e a neonáci pártot?
Április 20-án, Hitler születésnapján tartotta országos kongresszusát a neonáci NPD. Miközben a szélsőjobboldal legnagyobb alakulatát betiltás fenyegeti, e lépés ellenzői úgy vélik: a pénzügyi gondok, a belső harcok amúgy is végeznek a párttal. Ez azonban alkalmasint még messze van: az NDP, amely főként a volt NDK területén erős, több, mint 300 mandátummal rendelkezik helyi önkormányzatokban, és ott van két keleti tartomány parlamentjében is.
A vasárnapi pártkongresszust sűrű titkolódzás előzte meg, miután a korábban tervezett tanácskozást le kellett mondani. Amint ugyanis nyilvánosságra került, hol lenne a kongresszus, a tiltakozásokra a helyszínek bérbeadói visszaléptek. Ezúttal egy baden-württembergi kisváros vendéglőse hajlandó volt bérbe adni termét a 170 küldöttnek, akik több száz, a jelenlétük ellen tiltakozó tüntető gyűrűjében és rendőröktől védve üléseztek.
Júniusban kerül az Alkotmánybíróság elé a Bundesratnak, a parlament szövetségi kamarájának javaslata az NPD mint alkotmányellenes párt betiltására. Az egyhangú lépést az ellenzéki szociáldemokraták és a Zöldek szorgalmazták, míg a kereszténydemokraták korábban ellenezték. Az utóbbiak – nem alaptalanul – azzal érveltek, hogy a lépés fordított hatást érhet el a vártnál. A 2000-es évek elején ugyanis Gerhard Schröder szocialisták vezette kormánya már kezdeményezte a neonáci párt betiltását, ám ezt az Alkotmánybíróság elutasította. Az ok: a beterjesztett bizonyítékok nagy többsége a biztonsági szerveknek az NPD-be beépített embereitől származott, így nem bizonyult hitelesnek. Időközben viszont az ügy körüli nyilvánosság segített az NPD-nek hívei toborzásában.
Az újabb betiltási kezdemény azután indult, hogy kiderült: az NPD egy korábbi vezető funkcionáriusának is szerepe volt a zwickaui gyilkosok tevékenységében. Azok az évek során egy sor, főként török származású polgárt gyilkoltak meg, s felelősek egy fiatal rendőrnő haláláért is. Az illetékes hatóságokat, akiknek az emberei változatlanul ott vannak az újnácik soraiban, kemény bírálatok érték amiatt, hogy nem akadályozták meg, majd derítették fel sokáig a gyilkosságsorozat hátterét.
A kongresszuson Holger Apfelt, az NPD elnökét nem túl nagy többséggel megerősítették pozíciójában. Apfel a párt lapjának korábbi szerkesztőjeként két éve azzal került az élre, hogy nyíltan neonáci elődjével szemben mérsékeltebb arculatot ad a pártnak, szalonképesebbé teszi azt. Ilyesmi nem tapasztalható, növekvő ellenzéke viszont felelőssé teszi az elnököt azért, mert a párt taglétszáma fogy (hatósági adatok szerint összesen csak 5000 bejegyzett tagjuk van), s csökkennek a szavazatok is. Legutóbb Alsó-Szászországban mindössze a voksok 0,8 százalékát tudták megszerezni.) Hibáztatják az elnököt nemkülönben a válságos pénzügyi helyzetért. Az NPD is kap költségvetési támogatást, ám a hiányos elszámolás miatt abból most 1,3 millió eurót vissza kell fizetniük, következésképp drasztikusan le kellett építeni a központi apparátust. Apfel mindenesetre bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság ezúttal sem tiltja be őket, és a párt – „az újságíró-csőcselék rágalmazásai ellenére” tovább fejlődik. A kongresszusra mindössze négy laptudósítót engedtek be, rádió- és tv-felvételekről szó sem lehetett.
További írásokat olvashat Németországról a
