Bécsi kaleidoszkóp

Feledhetetlen este Schönbrunnban

Ennél szebb nyári estét elképzelni sem lehetett: az idei nyáréji

schönbrunni koncerteta kastély kertjében százezren élvezték, de azoknak is jutott az örömből, akik a televíziót nézték. A tizenhárom kamerás tökéletes közvetítés jóvoltából ők átlátták a hatalmas parkot, amelynek sétányait is megtöltötte a koncerthez illően felöltözött tömeg. A többi területen, ahova nem állítottak fel széksorokat az emberek a füvön ültek, egy-egy keringőre táncra perdültek. A rendezők ezúttal 13 hatalmas reflektort is bevetettek, ezek pásztázták az eget, megvilágítva a csillagokat, a holdat – híven a koncert címéhez és tematikájához „Hold-csillagok-bolygók”.

A Bécsi Filharmonikusok szokás szerint kitettek magukért, Franz Welser-Möst, az idei koncert karmestere és Yefim Bronfman a zongoraszóló előadója óriási sikert aratott, az egyes műsorszámok közötti beszélgetést hol angolul, hol német vezető Clemens Hellberg (a Bécsi Filharmonikusok vezetője) úgyszintén rokonszenvet váltott ki. Vagyis valóban szép ajándékot kapott a közönség – ez immár hét éve a nyári koncert célja. És az, hogy megmutassa: a komolyzene nem kevesek kiváltsága, hanem mindenkié. Ha százezres publikum egyszerre egyetlen koncertterembe sem fér be, azért úgy apránként várják ezeket az embereket a zárt helyiségben megtartott hangversenyekre is.

Harangozó Gyula búcsúja a Bécsi Operától

Az Osztrák Köztársaság Tudományos és Művészeti Becsületkeresztjével ismerte el Bécs, illetve Ausztria kulturális minisztériuma Harangozó Gyula munkáját. A világszerte ismert magyar művész öt éven át nem egyszerűen csak igazgatta, hanem teljesen átalakította a Bécsi Opera balett társulatát. A Staatsoper és a Volksoper korábban szervezetileg is különálló társulatát egybeolvasztotta, a megváltozott feladatokhoz igazította, létrehozta az ehhez szükséges szerkezeti változtatást. A 105 tagú társulat ma minden feladatot képes ellátni, s ahogyan Ioan Holender, az Opera szintén az idén távozó igazgatója a kitüntetési ceremónián elmondta, Harangozó a legváratlanabb és legnehezebb helyzeteken is pillanatok alatt zökkenőmentesen úrrá lett. Sikerét igazolja az eredmény, az öt év alatt a két házban rendezett összesen 411 balettelőadás átlag 93 százalékos látogatottsága, ami a bevétel kedvező alakulását is magával hozta. Vagyis – fogalmazott Holender – Harangozó, „a balett autonómia atyja”, az egyik legsikeresebb balettigazgató volt, akit ő ismert.

A tényleges búcsú két

gálaelőadásjúnius 29-én és 30-án a Volksoperben. Harangozó új koreográfiával is meglepi a közönséget, a közreműködők között pedig azok a nagy nevek is megtalálhatók, akik az öt év alatt Harangozó hívására Bécsben felléptek.

Új igazgató a Természettudományos Múzeum élén

Ez a váltás viszonylag csöndes volt, mint ahogy Bécs Természettudományi Múzeuma sem szerepel nap mint nap a hírekben. Pedig lenne miért: a Maria- Theresien- Platzon a Kunsthistorisches Museummal átellenben emelkedő épület hatalmas kincseket, összesen mintegy 20 millió tárgyat rejt, ezekből áll állandó kiállítása. A paletta igen széles, ásványoktól ősállatok maradványain, csontvázain át növényekig, az őskor leletei éppúgy megtalálhatók itt, mint a tekintélyes meteorit gyűjtemény. Ötven tudományos munkatárs gondozza, rendszerezi és fejleszti tovább ezt a hatalmas anyagot, tartja a kapcsolatot kutatócsoportokkal, régészekkel. A legfrissebb szenzáció egy dél-amerikai expedíció volt, amely valóságos kinccsel tért meg.

A múzeum új igazgatójának személye a mégoly kritikus bécsi múzeumi világban sem volt vitás. Az 1959-es születésű Christian Köberl világszerte ismert tudós. Bécsben és Grazban tanult asztronómiát, tanult, tanított és kutatott Houstonban, Washingtonban, Johannesburgban, Angliában, vezetett nagy nemzetközi kutatóprogramokat. Az egyik legtapasztaltabb üstökös kutató – e téren szerzett tapasztalatait könyvben is összefoglalta és hasznosítja egy rangos nemzetközi folyóirat szerkesztésében. Köberl tervei között szerepel, hogy több lesz a saját rendezésű kiállítás – az első ilyen, a Darwin kiállítás ugyanis igen nagy siker volt. Korábban inkább csak importált nagy bemutatókat nyújtottak a közönségnek, ám az új igazgató lát lehetőséget arra, hogy 2-3 évenként saját anyagból válogassanak a múzeum munkatársai.

Az intézményt egyébként 1748-ban Ferenc István császár létesítette, a kor neves tudósainak gyűjteményére alapozva. A tervek között szerepel 2014-ben a fennállás 125. jubileumának méltó megünneplése.

Médiapolitikai újdonságok

A kereskedelmi tévécsatornák és rádiók már 2010-ben ötmillió euró támogatást kapnak közpénzből. Az osztrák koalíció döntésére Brüsszel is rábólintott. A pénz hatvan százaléka a tévéket, 40 százaléka a rádiókat illeti. Az összeg folyamatosan emelkedik, 2011-ben 10 millió, 2012-ben 12,5 millió, 2013-ban 15 millió eurót tesz majd ki a szubvenció.

Ugyanakkor még hátravan az új ORF- törvény szentesítése: a koalíció két pártja egyelőre nem tudott a részletekben megegyezni. A törvénytervezet ellen tiltakoznak a magáncsatornák, azt hangsúlyozva, hogy a törvény nem biztosítana egyenlő esélyt. Az utolsó változat szerint a közszolgálati televízió és rádió, amely folyamatosan veszít nézettségéből illetve hallgatottságából, összesen 160 millió euróhoz jutna. Hogy a közönség „képben legyen”, a magánadók most felvilágosító kampányt szerveznek.

Az ORF nem érti a tiltakozást, hiszen – hangzott el – a tervezet nem tartalmaz reklámbevétel- növelést, és nem szándékoznak emelni az előfizetési díjakat sem. Tény azonban, hogy a tervezet tartalmazza a díjmentesség költségvetési kompenzációját: eddig a díjfizetési felmentést élvezők miatt kieső bevételt az ORF maga fedezte. Ezt az összeget azonban az utolsó centig a műsorokra fordítanák.

Más véleményen vannak a filmkészítők, akik a tervezet elfogadását, s ezzel az osztrák gyártású sorozatok, tévéfilmek támogatásának biztosítását szorgalmazzák. Az ORF ugyanis ezzel a szűkös anyagi lehetőségek miatt leállt: ha most pluszforráshoz jut, ismét kapna ebből a hazai gyártás.