Baerbock: Németországnak történelmi kötelessége megakadályozni a népirtást Ukrajnában
„Németországot múltja arra kötelezi, hogy megakadályozza a népirtást és az emberiség elleni bűncselekményeket Ukrajnában” – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter, és egyúttal arra szólította fel az ENSZ tagállamait, hogy csatlakozzanak a Római Statútumhoz, hogy Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság elé lehessen vinni.
Németországnak kötelessége megelőzni a jövőbeni háborúkat és bűncselekményeket, mivel történelmi felelőssége van „a világ legsúlyosabb bűncselekményeiért” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn a DW-nek New Yorkban, ahol részt vett a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) létrehozásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az ENSZ-ben.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése, hogy nem hosszabbítja meg azt az egyezményt, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy a háború közepette gabonát exportáljon, minden országot és minden ENSZ-delegáltat sokkolt” – mondta Baerbock a DW washingtoni irodavezetőjének, Ines Pohlnak adott interjújában. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy nyomást gyakoroljanak Putyinra a döntés visszavonása érdekében, és azt mondta, hogy a legjobb út az, ha az afrikai, latin-amerikai és ázsiai országok „közvetlenül Putyinhoz fordulnak”. „Az elmúlt évben láttuk, hogy sokat számít, ha a világ más országai is, nemcsak az európai országok, felszólítják Putyint” – nyilatkozta a német külügyminiszter.
Az ünnepségen Baerbock hangsúlyozta: „A mi felelősségünk volt és még mindig az, hogy megerősítsük a nemzetközi jogot a jövőbeli háborúk, a népirtás és az emberiség elleni bűncselekmények megelőzése érdekében”.
Németország vezető diplomatája elismerte, hogy nehézséget jelent az „elszámoltathatósági szakadék” megszüntetése az ICC segítségével. Az ENSZ 193 tagállamának valamivel több mint egyharmada, köztük az Egyesült Államok, nem fogadta el a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó, Római Statútum néven ismert szerződést. Ezáltal a Nemzetközi bíróság joghatósága hiányzik.
„Úgy érzem, hogy a nürnbergi perek után, az ICC létrehozása után a mi felelősségünk is, hogy ezt az elszámoltathatósági rést bezárjuk” – mondta Baerbock. A nürnbergi tárgyalásokat a négy nagy szövetséges hatalom – Franciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – tartotta a második világháború után, hogy vádat emeljenek a náci Németország politikai vezetői ellen.Baerbock hangsúlyozta annak fontosságát, hogy minél több ország írja alá a Római Statútumot. Jelenleg 123 aláíró fél van. Elmondta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság fontossága az elmúlt évben, Oroszország Ukrajna elleni háborúja közepette vált egyértelműbbé.
Oroszország egyike az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának, akiket együttesen P5-öknek neveznek, az Egyesült Államokkal, Kínával, Franciaországgal és az Egyesült Királysággal együtt. „Most valóban elérkezett a vízválasztó pillanat, amikor láttuk, hogy ha egy P5-ös ország agresszív háborút folytat, akkor ez is egy olyan pillanat, amikor a joggal kell reagálnunk, és össze kell hoznunk azokat, akik a jogban és nem a háborúban hisznek” hangsúlyozta Baerbock. Az ICC márciusban adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Putyint háborús bűnökkel vádolják az Ukrajnából erőszakkal kitoloncolt gyermekek erőszakos kitoloncolásában játszott szerepe miatt.
A német vezető diplomata arra is utalt, hogy országának az elmúlt év során meg kellett tanulnia, hogy véget vessen Oroszországtól való függőségének. „Oroszországtól, az autokratikus diktatúrától való függésünk veszélyt jelentett saját biztonságunkra, gazdasági biztonságunkra, energiabiztonságunkra, és így biztonságunkra is. Amióta Moszkva tavaly február 24-én megindította teljes körű invázióját a szomszédos Ukrajna ellen, Németország különösen arra törekedett, hogy energiaellátását az orosz gáztól eltekintve diverzifikálja, többek között LNG importjával az Egyesült Államokból” – mondta Baerbock.
(Kiemelt képünkön: Annalena Baerbock német külügyminiszter. Fotó: ANDRE PAIN / AFP)
