Az USA beszólt nekünk gázügyben: hagyjuk az oroszokat...

Az európai államoknak, így Magyarországnak is meg kellene fontolnia, hogy elhalasztja-e a tárgyalásokat Oroszországgal a Déli Áramlatról - mondta April H. Foley amerikai nagykövet csütörtökön Budapesten az MTI-nek. A tárgyalások elhalasztása a Déli Áramlatról egy olyan lehetőség, amelyet hasznos lenne átgondolnia Magyarországnak - jelentette ki a Freedom House által szervezett energetikai konferencián.

Állítása szerint az orosz-grúz konfliktus után az Európai Unió is azon a véleményen van, hogy nem lehet a szokásos módon folytatni a kapcsolatokat. Hasznos lenne az államoknak, hogy megvizsgálják, milyen lehetőségeik vannak arra, hogy kifejezzék elégedetlenségüket Oroszországgal szemben. Fontos, hogy az EU olyan lépéseket tegyen, amely megtörheti Oroszország terjeszkedési vágyát - tette hozzá. A megjegyzésből az derül ki, hogy Washington saját szempontok alapján, stratégiai érdekekből kiindulva igyekszik nyomást gyakorolni az eltérő helyzetben lévő európai államokra. Éppen e sajátos, kölcsönösen függő helyzet miatt az EU nem egységes az orosz kérdésben, és éppen emiatt nem foglalt el élesen elítélő álláspontot a grúz háború ügyében sem.

Miközben a magyar kormány a hosszútávú gázforrások biztosítása érdekében kiegyensúlyozottan kezeli a két tervezett gázvezetéket, az amerikai nagykövet kijelentette: Magyarország számára is a Nabucco-projekt jelentene valódi diverzifikációt, épp ezért ez sokkal fontosabb, mint a Déli Áramlat. A Nabucco-nagykövet kinevezése, a januári budapesti Nabucco-csúcs azt mutatja, hogy Magyarország elkötelezte magát a projekt mellett - mondta, rendkívül fontosnak nevezte viszont, hogy a Nabucco-vezeték valósuljon meg először.

A diplomáciában igencsak szokatlanul direkt beavatkozásra válaszként Garamhegyi Ábel, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára rögtön leszögezte, hogy Magyarország nem függeszti fel a tárgyalásokat a Déli Áramlatról. Az államközi szerződés már megszületett, Magyarországnak nincs oka ezen változtatni - tette hozzá. Ő is kissé élesen fogalmazva kijelentette: "Nem tudom, miért gondolják azt egyes amerikaiak, hogy Magyarországnak abba kellene hagynia a tárgyalásokat az egyetlen beszállítójával, erre nincsenek racionális érvek. Lehet, hogy ez egy geopolitikai játszma, de Magyarország energiaellátása nem ettől függ, hanem attól, hogy milyen módon tudjuk azt biztosítani technikai, technológiai és üzleti eszközökkel".

Az államtitkár kiemelte: Magyarország számára a Nabucco és a Déli Áramlat is fontos. A Déli Áramlat egy kockázatot csökkent, míg a Nabucco kettőt. Utóbbi csökkenti a forrás és a tranzitkockázatot, az orosz vezeték pedig csak a tranzitkockázatot csökkenti. Magyarország eddig is mindent tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy megvalósuljon a Nabucco, mégsem történik semmi uniós szinten a kérdésben. Ebből a késlekedésből már származott kára az EU-nak, a kaukázusi készleteket ugyanis mások is szeretnék megszerezni. A mai állás szerint egyértelműen azt kell mondani, hogy a Déli Áramlat valósulhat meg előbb, hiszen ezzel a vezetékkel kapcsolatban már aláírták az államközi szerződéseket, a Nabucco-val ez még nem történt meg - mondta Garamhegyi Ábel.

A háttérhez tartozik, hogy az évi mintegy 30 milliárd köbméter szállítási kapacitású Déli Áramlat az orosz Gazprom és az olasz Eni energiavállalat közös vállalkozása orosz földgáz Európába juttatására, elkerülve a hagyományos útvonalakat és a Fekete-tenger alatt haladva érné el Bulgáriában Várnát, ahonnan két ágra válik szét: az egyik ága Görögország felé indul Olaszországig, a másik Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián át északról érné el Olaszországot, és a tervek szerint ausztriai ága is lenne. Mint arról már többször beszámoltunk, ezzel szemben a Nabucco nem orosz, hanem közép-ázsiai földgázt szállítana Európába, azonban a vállalkozás elindítása késésben van a Déli Áramlathoz képest, és a Nabucco vezetéket földgázzal ellátni hivatott közép-ázsiai országok hajlandósága sem egyértelmű.

Az amerikai-magyar szóváltással egyidőben jelentette be a Gazprom, hog az Európába szállított orosz földgáz átlagos ára október 1-től 500 dollár lesz ezer köbméterenként. Eredetileg a Gazprom 2008-ra 310 dollárra prognosztizálta ezer köbméter földgáz árát, s Alekszej Miller vezérigazgató még márciusban is csak óvatosan szólt arról, hogy az Európába szállított gáz ára idén elérheti a 400 dollárt. Júniusban azonban már azt konstatálta, hogy az átlagár elérte a 410 dollárt ezer köbméterenként. Jövőre a szakemberek szerint átlagosan 527 dollárba kerül majd ezer köbméter földgáz, 2010-ben pedig átlagosan 575 dollárba.