Az új csatatér az egészségügy
Egy konzultáns cég a brit egészségügyi minisztérium megrendelésére készített tanulmányában majdnem tíz százalékos létszámleépítést javasol a brit állami egészségügynek a következő öt évre, hogy a költségvetésből hiányzó 20 milliárd fontot elő lehessen teremteni. Tényleg 137 ezer ember elbocsájtása lenne a megoldás?
Hetek óta komoly politikai viták dúlnak az NHS (National Health Service – Állami Egészségügyi Szolgálat) körül. A gazdasági válság a brit egészségügyet sem kímélte. Az NHS-nek amúgy is finanszírozási problémákat okoz az egyre drágább orvosságok és új gyógyászati eljárások bevezetése, a népesség elöregedése. A válság miatt a következő években egyre kevesebb jut a közszolgáltatásokra. Bár a brit kormány határozottan tagadja, hogy an NHS költségvetési támogatását csökkenteni akarná, az állami költségvetésben tátongó hatalmas hiány miatt a jövőre esedékes választások után vagy adót kell emelni, vagy csökkenteni a közszolgáltatások támogatását – esetleg mind a kettőt.
Jelenleg mindkét nagy párt (a kormányzó Munkáspárt és az ellenzéki konzervatívok) a másikat vádolja azzal, hogy a kényszerű spórolásban tönkre fogja tenni az NHS-t. Elemzők szerint az a párt nyeri majd a választásokat, amelyik el tudja hitetni a választókkal, hogy nála biztonságban van az egészségügy jövője.
Mit javasol a konzultáns?
A McKinsey és Társa munkaszervezési konzultációs iroda szakértői a brit állami egészségügyi szolgálat helyzetét megvizsgálva, az adminisztrációs és klinikai munkakörökre egyaránt kiterjedő, tíz százalékos létszámcsökkentést javasoltak. Ez öt év alatt 137 ezer alkalmazott fokozatos leépítését jelentené. (Jelenleg az NHS a legnagyobb brit munkáltató, több, mint egy millió embert alkalmaz).
Elképzelésük létszámstopot és kényszernyugdíjazásokat is tartalmaz, sőt az orvosi egyetemeken a képzés csökkentését is. Ezek megvalósításával 2014-ig 20 milliárd fontos megtakarítást lehetne elérni.
A minisztérium elutasít
A brit egészségügyi minisztérium nem fogadta el a létszámcsökkentést javasló szakjelentést, sőt indoklásában hangsúlyozza, hogy bizonyos területeken, például a szülészetben és az alapszintű, körzeti orvosi betegellátásban éppenséggel a munkaerő létszámának növelésére lenne szükség. A minisztérium korábban elérte, hogy a brit kormány 2011-ig évente öt százalékkal növelje az egészségügy költségkeretét. Hogy mi lesz 2011 után, azt senki sem tudja. Attól is függ, mennyire tudja leküzdeni Anglia a gazdasági visszaesést, és persze attól is, ki és milyen programmal nyeri majd meg a választásokat.
A brit egészségügyben létszámleépítés helyett inkább a munka hatékonyságának növelése útján lehetne megtakarítást elérni - hangoztatja a McKinsey-tanulmányt elutasító indoklás.
Az ellenzék eközben azt állítja, hogy a minisztérium jobban tette volna, ha nem költ nagy összeget olyan tanulmányok megrendelésére, amelyek szinte automatikusan, leépítésekben keresik a megoldás kulcsát.
Gordon Brown szocialista kormányának választói támogatottsága már jó ideje jelentősen elmarad az ellenzéké mögött. Így a kormányfő a választások előtt nem engedheti meg magának, hogy az állami egészségügyi szolgálat nagyarányú létszámcsökkentésének akár az ötletét is az ő nevéhez kapcsolják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenestől szemétkosárba dobta volna a McKinsey jelentést.
Mit szólnak az érintettek?
Dr Mark Porter, a brit orvosi kamara képviselője szerint “katasztrofális következménye lenne, ha ezek a rövidlátó javaslatok megvalósulnának. Örülünk annak, hogy a kormány elutasította a tervet, és nem a munkaerő csökkentésben látja a kiutat az NHS problémáinak megoldására”.
Karen Jennings, az Unison egészségügyi szakszervezet vezetője: “A McKinsey jelentés ugyanazt a jól ismert receptet ismételgeti: leépítések kellenek. Nem lehetünk elégedettek. Folyamatosan keresnünk kell a hatékonyság és a betegek jobb ellátásának eszközeit”.
John Appleby, egy független egészségügyi kutatóintézet, a King’s Fund közgazdásza szerint is változások kellenek. “Leépítésre szerintem nincs szükség, de új módszerekre, a hatékonyság és a produktivitás fokozására annál inkább”.
Sir Gerry Robinson üzletember. Ő volt a műsorvezetője a BBC dokumentumműsor sorozatának, amely az NHS gondjaival foglalkozott. Szerinte “dühítő”, hogy megint rengeteg pénzt pocsékoltak egy olyan tanulmány elkészítésére, amely a nyilvánvaló igazságokat mondja el, sokadszor. De még felháborítóbb, ami azután történik – véli. “Mivel politikailag a tanulmány elfogadhatatlan, nem is csinálunk semmit, csak elutasítjuk. Dühítő, hogyan bánik a kormány az NHS-szel és hogyan kapcsolódik be az ellenzék abba a politikai játszmába, amelynek az egészségügy a szenvedő alanya”.
