Az osztrák Wirtschaftsblatt írja - rólunk
Tulajdonképpen Orbán Viktor arra is használhatta volna részvételét a bécsi bankárkonferencián, hogy helyreállítsa kormányának az államcsőd-kijelentés miatt megtépázott tekintélyét – írja a bécsi Wirtschaftsblatt vezércikkében. De Magyarország miniszterelnöke nem olyan, aki alább adja.
„Talán pillanatnyilag nem vagyok a bankárok kedvence” – mondta a nemzetközi pénzvilág elitje előtt és „a nyugati kapitalizmus reformját” követelte.
Hogy ez a reform miként nézne ki, azt megmutatja Magyarországon: az IMF és az EU által megszabott deficitcél tartása érdekében a bankoknak fizetniük kell. A világ első bankadója még az idén kereken 700 millió eurót hoz a költségvetésnek, Magyarország hála az előző kormány takarékossági törekvéseinek bankadó nélkül is képes lenne tartani a deficitcélt, de Orbánnak finanszíroznia kell drága választási ígéreteit, köztük a flat tax bevezetését.
A bankok megcsapolása és az adók csökkentése: ez aztán tetszhetne más válság sújtotta kormány- és államfőnek is. Athén és Madrid boldogan fogadná, de Angela Merkel és Sarkozy is örülne, ha tehermentesíthetné költségvetését az adók emelése nélkül.
A nyugati demokráciák ennek ellenére nem követik a magyar módszert. Londonban és Berlinben lesz ugyan bankadó, de párhuzamosan takarékossági intézkedések is életbe lépnek. Ausztriában is ilyesmi történik majd, bár a bécsi választás előtt egyelőre inkább csak a bankadóról esik szó, nem pedig a szociális juttatások megkurtításáról.
Mégis, Orbán keresztes hadjárata a bankok ellen exportsláger lehet – mégpedig Kelet-Európában. Mindenekelőtt azokban az országokban, ahol az IMF már sietett segíteni – mint Magyarországon – és ahol már évek óta a takarékosság az uralkodó: a Baltikumban, a Balkánon vagy akár Ukrajnában.
Magyarországon már pénztárhoz kérették az osztrák bankok leánybankjait. És mi van, ha más kelet-európai kormányfők is Orbán útját követik? A Baltikumban, a Balkánon és Ukrajnában is vannak osztrák bankok. Bankjaink egész Kelet-Európában a legjobb tíz között vannak- mégpedig nemcsak az Erste, a Raiffeisen és a Bank Austria, hanem olyan problémás pénzintézetek is, mint a Hypo és a Volksbank.
Az Erste, a Raiffeisen és a Bank Austria tavaly 2,4 milliárd euró nettó nyereséggel zárt. Ennek nagy részét Kelet-Európában kereste. Ha ez a pénz eltűnik az ottani költségvetésben, az fájni fog. Nemcsak a bécsi bankároknak, hanem a bankok ügyfeleinek egész Ausztriában.
Andre Exner
