Az Orbán Viktort elemző írás kiverte a biztosítékot

A heves bírálatokra reagálva Riols mindenekelőtt szükségesnek látta elhárítani azt az utalásokban érzékelhető olvasói véleményt, hogy

„Orbán Viktor De Gaulle szerepében” című írása megrendelésre készült volna. Állítása szerint cikke kizárólag azzal a céllal íródott, hogy az orbáni logika és metódus megvilágítása révén tárja fel a magyar miniszterelnök által követett politika értelmét. Riols elismerte, hogy Orbán „vállaltan megosztó személyiség”, aki nagyon erős rokonszenvet vagy ellenszenvet képes kiváltani, de nyomatékkal szögezte le: normálisnak tekinti, hogy a Le Monde-ban egy demokratikusan megválasztott európai vezetőről a legkülönbözőbb vélemények is megfogalmazódhatnak. Hasonló álláspontot fejtett ki „Szerep vagy szélhámosság” című vitazárójában a véleményrovat szerkesztője, Pascal Galinier, aki szerint az olvasói reakciók is azt tükrözték, hogy Orbán ellentmondásos politikus, éppen ezért kell személyiségét sokoldalúan bemutatni.

Szemezgettünk az olvasói véleményekből:

Ceausescu új kiadásban
Az ember hátán szaladgál a hideg, amikor Riols cikkét olvassa. Mintha Ceausescu dicsőítőjének adna teret a Le Monde. Yves-Michel Riols a „Kárpátok Géniuszának” újabb megtestesülését fedezi fel a magyar miniszterelnökben: hazugságok, ellentmondások, talpnyalás – végtelen sorban. Riols jó iskolába járt. Orbán Magyarországát, ahol neofasiszta bandák masíroznak uniformisban, ahol romákat és zsidókat támadnak meg, ahol parlamenti diktatúra van és virul a régiót fenyegető agresszív nacionalizmus, ahol egyetlen klán kaparint meg minden jogot és minden gazdagságot, miközben egyre növekszik a nyomor a fiatalok és öregek körében egyaránt, olyan országként tálalja, amely „egy új modell laboratóriuma lehet”. Köszönöm, ebből nem kérek!
Janos Borovi (Paris)

Minden és mindennek az ellenkezője
Nagy megdöbbenéssel olvastam Yves-Micel Riols cikkét Orbán Viktorról. Nem vagyok Magyarország szakértője, de ismerem kissé, mert voltam ott, és ismerek ott dolgozó franciákat is. Olyan írással azonban még nem találkoztam, amely Orbán Viktort De Gaulle-hoz hasonlítja, látnokként mutatja be, a demokratikus átmenet során kudarcot szenvedett ország megmentőjének állítja be.

Talán hihetnénk is Yves-Michel Riolsnak, ha nem ő lenne az egyetlen, aki nem látja, hogy Orbán Viktor egy autokrata, aki meglovagolja a nacionalizmust, hogy felboríthassa a demokrácia elemi szabályait. A cikkben egyetlen szó sem esik arról a látens konfliktusról, amely az alkotmánymódosítás miatt alakult ki közte és az EU között,, egy szó sem Orbán beszédeinek antiszemita (és cigányellenes) felhangjairól, semmi a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek – minimum vitatható -„támogatásáról”, a külföldi cégekkel szemben alkalmazott diszkriminatív módszereiről, stb, stb.

Összefoglalva: mindaz, ami korábban megjelent a sajtóban, beleértve a Le Monde-ot is, egy csapásra a szőnyeg alá lett söpörve ezzel az elemzéssel, amely kizárólag Orbán Viktor prófétikus karakterére összpontosít. Azt hiszem, végül is az a legsokkolóbb, hogy fel kell tenni a kérdést: hitelesnek tekinthető-e a francia sajtó legkomolyabb lapja, amely mindezt és mindennek az ellenkezőjét is megírta egyugyanazon témáról.
Alexis de Saint-Albin (Paris)

Nem vagyok gaulle-ista, de
Nem ismerem az Önök munkatársát, Riols urat, de dicshimnuszt zengeni Orbán Viktorról és De Gaulle-hoz hasonlítani, az azért nem semmi! Magam nem vagyok gaulle-ista, de van különbség az V. Köztársaság és a jelenlegi magyar rezsim között. A cikkben említés sem történik a szabadságjogok megsértéséről, a sajtó megrendszabályozásáról, az utasítások alapján működő jegybankról, a legszélsőségesebb nacionalizmus felélesztéséről (lásd: nyilaskeresztek, Horthy). Ehelyett egy nagyformátumú államférfiról olvashatunk, aki még a romákat is megvédelmezi! Arra sem veszteget szót, hogy az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács is aggodalmának adott hangot a diktatórikus rezsim torzulásai miatt. Ilyen írásnak nincs helye az Önök újságjában, s demokratikus kritikákkal kellene szembesíteni.
Philippe Vigneron (Bruxelles)

Jobboldali Chavez Európa közepén?
Megdöbbenéssel olvastam Yves-Michel Riols Orbán Viktornak szentelt hagiográfiáját. Eszerint ő lenne az új De Gaulle, a harmadik út megépítője (lényegében egy jobboldali Chavez) Európa közepén, és ő az, aki nekünk utat mutat... Jesszusom! Először azt hittem, Orbán álnéven írt cikket, de sajnos nem ez a helyzet. Az viszont tény, bátran aláírhatná.

Megértem, hogy az Önök lapjában különböző nézeteknek adnak hangot. De ebben az esetben egyszerűen megáll az eszem. Ez azt jelentené, hogy a lapjukban korábban ugyanerről a „nyugtalanítónak „ azaz „veszélyesnek” minősített személyről szóló cikkei valótlanok voltak? És az EU is téved, amikor aggódik miatta? Márpedig ez a téma nem mellékes, most, amikor egyre többen adnak hangot annak a véleménynek, hogy az a Magyarország, amely megsérti az európai alapelveket, már nem való az unióba.
Patrice Chevy, Garches (Hauts-de-Seine)

Egy törpét hasonlítani egy óriáshoz!
Hosszú évek óta élek Magyarországon, s számos felháborodott magyar barátom nevében tiltakozom az olyan beállítás ellen, amely párhuzamot von Orbán és De Gaulle tábornok között. Franciaként szégyellem magam e cikk miatt. Összehasonlítani egy törpét egy óriással! Orbán, aki másokkal együtt részt vállal Horthy admirális rehabilitálásában! Orbán, aki Riols beállításával szemben nem baloldali gazdaságpolitikát folytat, hanem épp ellenkezőleg, a leggazdagabbakat kiszolgáló, tökéletesen aszociális gazdaságpolitikát valósít meg. Aki lerombolja az intézményeket és foggal-körömmel ragaszkodik a hatalomhoz. Ezt az írást részletesen, pontról pontra cáfolni kellene.
Pierre Waline (Budapest)

Provokatív és intellektuálisan rendkívül érdekes
Nagy érdeklődéssel olvastam M. Riols elemzését, amely Orbán etatista politikáját De Gaulle-éval vetette össze. Németországban élő újságíró vagyok, s magam is tervezem, hogy cikket írok az orbánizmus és a gaulle-izmus közös értékeiről – bár szerintem a két politikus karaktere meglehetősen különböző. Kíváncsi vagyok, Riols milyen megfontolásból vállalkozott erre a provokatív, de intellektuálisan igencsak érdekes összehasonlításra. Azt hiszem, elemzése mindenképpen hozzájárulhat az „Orbán-jelenség” jobb megértéséhez.
Peter Techet, (Munich, Allemagne)

Yves-Michel Riols: Orbán Viktor De Gaulle szerepében
Le Monde, 2013.04.15