Az OMV vezérigazgatóját még az ág is húzza
Minden idők legrosszabb féléves mérlege, feljelentés az államügyészségnél bennfentes kereskedelem miatt, s a tetejébe még egy (sőt több) zátonyra futott akvizíció bélyege: nem ilyen távozásról álmodott Wolfgang Ruttentorfer, az Osztrák Ásványolajipari Vállalat (OMV) vezérigazgatója. A történtek szervesen illeszkednek az OMV-MOL dossziéba.
Az Osztrák Pénzügyi Felügyelet több hónapos vizsgálódás után a minap nyújtotta be feljelentését piaci manipuláció és bennfentes kereskedelem gyanúja miatt Wolfgang Ruttentorfer ellen. A nagytekintélyű gazdasági vezető idén március 23-án több mint 620 ezer euró értékben vásárolt OMV-papírokat. Ugyanezen a napon egy sajtóinterjúban kijelentette: az év végéig az OMV bizonyosan nem adja el 21,2 százalékos MOL-részesedését. Két nap múlva a cég Felügyelő Tanácsa úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a vezér szerződését, majd március 30-án – állítólag jól megalapozott piaci megfontolásból mégis eladta a magyar részvényeket az orosz Surgutneftegaznak. Az OMV-papírok árfolyama emelkedett, a jól spekuláló vezérigazgató csaknem 45 ezer eurót nyert az ügyleten.
Ruttentorfer ma is cáfolja, hogy hibázott volna. Az FMA vizsgálatának kezdetekor, hónapokkal ezelőtt az újonnan bevezetett ösztönzési programra hivatkozott. Ezt a Felügyelő Tanács indította el március 23-i határozata értelmében. A korábban alkalmazott részvényopció helyett stratégiai célok eléréséhez kötött, bónusz rendszerű ösztönzési programról van szó, amely egyébként három évre be is fagyasztja az így szerzett részvények eladását. Ruttentorfer szerint már csak emiatt sem tehetett szert spekulációs nyereségre: a papírok továbbadása csak három év múlva lehetséges. Másrészt – állítja – március 23-án még nem lehetett látni a MOL- pakett egy héttel későbbi eladását.
Az ügyet most az államügyészség vizsgálja. Ha a gyanú beigazolódik, s Ruttentorfert a tőzsdetörvény 48. paragrafusának megsértésében vétkesnek találják, az ítélet öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Az ítéletig az ártatlanság vélelme megilleti a tekintélyes gazdasági vezetőt, ám a vizsgálat megindítása önmagában sem tesz jót egyébként is megtépázott hírnevének. Alig néhány napja tették közzé az OMV első félévi mérlegét, amely nem túl kedvező: a nyereség 84 százalékkal 185 millió euróra csökkent.
Az áhított terjeszkedés iránya Törökország
Krokodilkönnyeket azért nem kell hullatni a konszern anyagi helyzetéért: a MOL-részvények eladásával újabb akvizícióra nyílt lehetőség. Az eladásból befolyt 1,4 milliárd euróból telne a kiszemelt török Petrol Ofisi benzinkúthálózatra, amelyet az isztambuli tőzsdén 970 millió euróra értékelnek. A hírek szerint azonban a tulajdonos Dogan Holding az osztrák vevőtől ennél 30 százalékkal magasabb árat kérne. A hálózathoz 3200 kút tartozik, ez 30 százalékos piaci részesedéssel az első helyezést jelenti. A nagyüzemi fogyasztók, vagyis az ipar ellátásának 48 százaléka a holdingé.
A Ruttentorfer elleni vizsgálat híre azért is kínos, mert döntő szakaszba érkeztek a tárgyalások a török ügyletről. Ezt a konszern – Ruttentorfer szavai szerint – stratégiai jelentőségűnek tartja, hiszen Törökország híd a nagy gáz- és kőolajlelőhelyekhez, a Nabuccco-vezeték fontos tranzitországa.
Ruttentorfer a tőle megszokott elánnal veti bele magát a tárgyalásokba. Az 1950-es születésű, gazdasági diplomával rendelkező szakember sok évtizedes OMV pályafutását csupán 1997-ben szakította meg három évre a politika kedvéért. A gazdasági minisztériumban betöltött államtitkári posztról már 2000-ben ismét visszatért az OMV élére, vezérhelyettesként. 2002 óta tölti be a vezérigazgatói posztot. Nagyszabású tervei közül a romániai Petrom átvétele sikerült 2004-ben – több hasonló kísérlet, ezek között a fúzió a MOL-lal kudarcot vallott. Ruttentorfer tavaly 2,5 millió eurót keresett, a bennfentes kereskedéssel szerzett vagyongyarapodás a vád szerint valamivel több mint 44 ezer euró.
