Az ítélethirdetésen ivott mérget és meghalt a horvát háborús bűnös

A horvát média nem hivatalos értesülései szerint elhunyt Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok, aki mérget vett be szerdán ítélethirdetéskor a hágai Nemzetközi Törvényszék tárgyalótermében. 

A hágai Nemzetközi Törvényszéken három volt boszniai horvát vezető ügyében hirdettek ítéletet, akikre korábban súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki a muszlimok ellen a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatások miatt. (A mai ítélettel lett jogerős a büntetés.) A másik három vádlott ítéletének kihirdetése előtt azonban félbe kellett szakítani az ülést, mert Prajlak felállt, felhörpintett valamit egy üvegcséből, majd közölte, hogy méreg volt.

Az N1 horvát hírcsatorna és Nova Televízió nem hivatalos értesülésekre hivatkozva bejelentette, hogy Praljak valamivel 14 óra után halt meg kórházban. Később a HINA horvát hírügynökség is megerősítette a halálhírt Praljak közeli hozzátartozójára hivatkozva. Este a hágai törvényszék ia közleményt adott ki, amelyben megerősítették a halálírt. Mint tudatták, az ülés berekesztését követően azonnali orvosi ellátásban részesítették a 72 éves férfit, akit ezután egy közeli kórházba szállítottak, de már nem sikerült megmenteni.

Mint tudatták, az ülés berekesztését követően azonnali orvosi ellátásban részesítették a 72 éves férfit, akit ezután egy közeli kórházba szállítottak, de már nem sikerült megmenteni.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő késő délutánra sajtótájékoztatót hívott össze, Kolinda Grabar-Kitarovic államfő pedig megszakította hivatalos izlandi útját és hazautazott.

A horvát parlament beszüntette plenáris ülését. A képviselőket megdöbbentette Praljak esete, de egyöntetűen elutasítják a bíróság másodfokon is megerősített jogerős ítéletét, miszerint Horvátország agressziót követett el Boszniával szemben. Az ítélet szerint Horvátország akkori vezetői felelősek a csoport által elkövetett bűncselekményekben.

Slobodan Praljak 1945. január 2-án született a boszniai Capljinaban. 1970-ben szerzett diplomát a zágrábi műszaki egyetemen, 1971-ben a zágrábi bölcsésztudományi karon és 1972-ben pedig a színház, televízió és film akadémián.

A délszláv háborúig színházi rendezőként dolgozott Zágrábban, Eszéken és Mostárban, valamint több filmet és dokumentumfilmet is rendezett.

1991-ben önkéntesként csatlakozott a horvát fegyveres erőkhöz és vezérörnagyi rangot szerzett, majd 1993-ban a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) vezérkari főnökévé választották.

A hágai törvényszék 2006-ban kezdődő pere óta Praljak – munkatársai segítségével – 18 könyved adott ki, amelyben dokumentálta és elemezte a horvát és a boszniai háborút.

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 25 év szabadságvesztésre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság „kormányfőjét", két társát, Bruno Stojicot és Slobodan Praljakot pedig 20-20 évre.

A korábbi tábornok a vádak szerint 1993 nyarán nem tett semmit azért, hogy megakadályozza, amikor a katonái muszlimokat tereltek össze és gyilkoltak le. A gyilkosságot a katonák előre eltervezték, Praljak tudott róla, mégsem akadályozta meg. Mostar keleti részén pedig a katonák nemzetközi szervezetek tagjait támadták, fosztogattak, és helyi mecseteket is megrongáltak. Praljakot ezért bűnösnek találták emberiség ellen elkövetett és háborús bűncselekményekben.