Az Európai Parlament nem indít eljárást Magyarország ellen

Az Európai Parlament javaslattervezetében mind a szociáldemokraták (SPE), mind a liberálisok lemondanak arról, hogy támogassák a Zöldek erre vonatkozó követelését. Az Európai Néppárt egyértelmű nemmel válaszol arra a kezdeményezésre, hogy az Európai Parlament következő heti strasbourgi plenárisülésén elítéljék Magyarországot.

A SPE fokozza a nyomást a Bizottságra

Hannes Swoboda, a szociáldemokrata frakció osztrák elnökhelyettese, szerdán kijelentette: …. meg kell vizsgálni, hogy jelenleg – amikor minden bizonnyal úton van a magyar válasz - van-e értelme egy európai parlamenti határozatnak. A szociáldemokraták bírálják az EU Bizottság kritikai észrevételeit, mert azok „túlságosan semmitmondók”. A szociáldemokraták a törvény megváltoztatását követelték Magyarországtól, s ezeket a változtatásokat most előbb meg kellene vizsgálni. A tervezet felszólítja az EU Bizottságot, hogy mindenekelőtt az Európai Alapjogok Chartájának figyelembevételével, gyors ütemben folytassa tovább a magyar médiatörvény vizsgálatát, és indítson kötelezettségszegési eljárást Budapest ellen, ha Magyarország nem tartja magát a törvény megváltoztatására adott szigorú határidőkhöz.

Ebben a kérdésben egyébként is a többi frakcióval együtt kell a többséget létrehozni, hangsúlyozta Swoboda. „Nem szeretnénk kudarcot szenvedni a határozati javaslatunkkal”. Ha nem lenne meg a többség az Európai Parlamentben, akkor fennállna annak a veszélye, hogy a jelenlegi helyzetből a magyar jobboldali konzervatív párt, a Fidesz miniszterelnöke, Orbán Viktor kerülne ki „nagy győztesként”.

Magyarországnak figyelembe kell vennie az EBESZ és az Európa Tanács bírálatait

A szociáldemokraták és a liberálisok határozattervezetükben felszólítják Magyarországot, hogy a törvény megváltoztatásakor vegye figyelembe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács kritikai véleményét, valamint az Európai Emberi Jogok Bíróságának jognyilatkozatait is. Az EBESZ ugyanis bírálta a médiahatóság személyi összetételét, mert annak valamennyi tagja közel áll a kormányzó párthoz, a Fidesz-hez. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg pedig a közszolgálati rádióadók függetlenségét fenyegető veszélyre és az újságírók információs forrásai védelmének erodálására hívta fel a figyelmet. A Zöldekhez hasonlóan a szociáldemokraták és a liberálisok is felszólítják az EU Bizottságot, hogy írásban is fektesse le a médiaszabadság európai minimumát.

Az EU Bizottság a vitatott törvénynek az audiovizuális médiára vonatkozó megváltoztatását követeli, az EU-s irányelveknek megfelelően. Ezért is bírálta az EU hatósága, hogy a kiegyensúlyozott tudósítás kötelezettsége vonatkozik a videoblogokra és on-demand-médiumokra is, valamint azt, hogy a törvényben a médiumok számára előírt regisztrációs kötelezettség túlságosan is kiterjesztő értelmű. Az EU Bizottság mindenesetre többször hangsúlyozta, hogy semmiféle jogi alapja nincs a magyar médiahatóság függetlenségének vizsgálatára, mert bár az EU-s irányelv előírja a függetlenséget, annak egyetlen kritériumát sem nevesíti.

„Politikai show-műsor”

Manfred Weber német CSU-s képviselő szerdán Brüsszelben óvott attól, hogy az Európai Parlament határozat formájában beavatkozzon az EU Bizottság és a magyar kormány között folyó párbeszédbe. A magyar kormány világosan kinyilvánította, hogy kész a törvény megváltoztatására. A digitális médiáért felelős EU biztos, Neelie Kroes asszony magyarokhoz küldött levele, amelyben konkrét bírálatokat fogalmazott meg a törvényről, mutatja, hogy „a szociáldemokraták, a liberálisok és a Zöldek számára ez egy nagyszerű politikai show-műsor” amelynek célja, hogy egy olyan kormányt támadhassanak meg, amely az Európai Néppárt (EVP) soraiban foglal helyet. Semmi alapja nincs annak, hogy EU-s kötelezettségszegési eljárás induljon Magyarország ellen.
(APA/

Fordította: dr. Gonda Lászó

Christophe Karaba