Az EU hitele forog kockán

Magyarország január elsején átvette az EU-elnökség stafétabotját. Július 1-ig a magyar miniszterek vezetik majd az európai törvényhozás munkáját. Jóllehet, az elnökség szerepe már nem olyan fajsúlyos, mint korábban. Miután a központi hatalom bizonyos elemeit az ET megválasztott elnöke, Herman Van Rompuy kezébe tették, a hathavonta egymást váltó országok elnöklésének jelentősége csökkent. Mindazonáltal, továbbra is fontos feladat, konkrét és szimbolikus értelemben egyaránt.

A magyar kormány, egyebek mellett, Horvátország tagságát illető tárgyalások lezárásáért, s az európai cigányok helyzetének javítására alkotandó közös stratégia elfogadtatásáért is felel majd. E két területen elért sikereivel Budapest remélhetőleg hozzájárul majd, hogy Európa jobbá váljék. De mi történik Magyarországon? Rosszat sejtető jelek láthatók: a hatalom koncentrációja, s hogy a politika a média torkára teszi a kezét.

A tavaszi választások során elért nagyarányú győzelmével Orbán Viktor pártja, a Fidesz kapta a parlamenti mandátumok kétharmadát. Ezzel megnyílt előtte annak lehetősége, hogy átvigyen bármilyen alkotmányt érintő változtatást, mások támogatása nélkül is. Ezen kívül Orbán tett arról is, hogy hozzá lojális személyekkel töltse be az államapparátus több fontos posztját. Az új főügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, s még az államfő is mind Fidesz-hű emberek. Ellentétben a korábbi szokással, mely szerint: az elnököt mindig az ellenzék soraiból választották, ami része volt a hatalmi egyensúly megteremtésének. Ez most sérül.

Azonban a leginkább baljós körülmény: az új médiatörvény, melyet karácsony előtt fogadott el a magyar parlament, s melynek az a küldetése, hogy egységes ellenőrzés alá vonja a teljes magyar médiát. Egy, kizárólag Fidesz-hű személyekkel működtetett, hatóság felügyeli majd, hogy az újságok, rádiók és televíziók megfelelnek-e a kiegyensúlyozott tájékoztatást előíró igen messzemenő követelményeknek. Ellenkező esetben csillagászati összegű büntetésekre számíthatnak.

E médiatörvényt kemény kritikával illette – mások mellett – Németország és Luxemburg. Svédország EU-minisztere, Birgitta Ohlsson is beállt e sorba – ami üdvözlendő.

A legmarkánsabb kritika pedig, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) részéről hangzott el, azt követően, hogy alaposan górcső alá vette az új magyar médiatörvényt. Az EBESZ arra a következtetésre jutott, hogy az új törvény több módon is sérti a szólásszabadságot Magyarországon. Kemény fogalmazás elgondolkodtató.

Mindazonáltal, több EU-ország részéről is félénk óvatosság tapasztalható. Mintha udvariatlan dolog volna egy olyan tagállam kritizálása, mely éppen most foglalja el az elnöki széket.

Miután az Európai Uniónak nincs közösen hozott és egységesen kötelező érvényű szólásszabadság-törvénye, helyteleníthető a kritika egy olyan dolog esetében, mely az egyes országok saját szabályozású ügyének minősül. Azonban a szólásszabadság – egyik alappillére az európai együttműködésnek. Ezen túlmenően, van az Európai Uniónak egy, az emberi jogokról szóló alaptörvénye is, mely iránymutató más törvények alkalmazásakor. Valamennyi tagország elfogadta s önként alávetette magát a közösen megalkotott Európai Konvenció idevonatkozó rendelkezéseinek is.

Emiatt van szükség nyílt és egyértelmű uniós kritikára az új magyar médiatörvénnyel-, s a diktatórikus tendenciákkal szemben.

A demokráciák által létrehozott klub, saját hitelének megőrzése érdekében, nem engedheti meg magának, hogy egy erősödő antidemokratikus reflexeket mutató ország vezesse – szögezi le befejezésül a lap, csütörtökön publikált vezércikkében.

Megjegyzés

A fenti szöveg a

Dagens Nyheterc. lap szerkesztőségi cikkének fordítása.
A svéd cím szó szerint: Fel man för EU - Nem megfelelő ember az EU számára.
A cikk – Vízkereszt ünnepe miatt – 3 napig volt vezércikk a DN weboldalán.