Az Egyesült Államok és Ukrajna – nagyhatalmi és morális elköteleződés
Miközben az ukrán emberekre évtizedek óta nem látott pusztítás és szenvedés zúdul, a nyugati világ olyan horderejű szankciókkal büntette Moszkvát, hogy utóbbi elindult az Európáról történő politikai-gazdasági leválás útján. Ezzel párhuzamosan az amerikai katonák száma Európában újra 100 ezer fölé emelkedett, az európai energiabiztonságban pedig kiemelt szerep juthat az amerikai LNG számára.
Röviden tehát: Oroszország kiszorul Európából, Amerika pedig további teret nyer, ezért egyesek a cui bono gondolat mentén a fejleményekben amerikai érdeket feltételeznek. Valójában a helyzet ennél árnyaltabb. Egyfelől az Egyesült Államok egyáltalán nem volt érdekelt e háború kitörésében (ahogy elhúzódásában sem), másfelől mind nagyhatalmi, mind morális szempontból arra van késztetve, hogy fokozza Ukrajnát támogató szerepvállalását és az Oroszországot sújtó nemzetközi politikai-gazdasági következményeket.
Amerika ambivalencia Kelet-Európában
Az amerikai geopolitika egyik tétele, hogy az emberi és anyagi erőforrásokban gazdag Eurázsiát semmiképp se uralja egy Washingtonnal szemben ellenséges hatalom. Kelet-Európa részben lefedi a kulcsfontosságú eurázsiai magterület peremterületét, ezért papírforma szerint geopolitikai törésvonalon fekszik. Mégis, a gyakorlatban az amerikai külpolitika érdeklődése térségünk iránt korlátozott maradt. Az Egyesült Államok valóban a Szovjetunió feltartóztatásával fűzte szorosra transzatlanti kapcsolatát, ám addigra „elveszítette” Kelet-Európát, utána pedig más térségekkel és kihívásokkal volt elfoglalva: a XXI. században a Közel-Keletre, de különösen Kelet- és Délkelet-Ázsiára kezdett összpontosítani. Kelet-Európa geopolitikai jelentőségét az ukrajnai válság hozta újból felszínre, bár inkább csak megnehezítve, semmint felülírva a Barack Obama elnök által meghirdetett „Ázsia felé fordulás” kísérletét. Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok tovább fokozta politikai és katonai jelenlétét térségünkben (ahogy Ukrajna számára is egyre erőteljesebb támogatást biztosított), de Washington szemében a fő stratégiai problémát inkább Peking jelenti.
Csizmazia Gábor írását teljes terjedelmében a 168 Óra hetilap 2022. május 23-án megjelent számában olvashatják. A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
(Kiemelt képünkön képen egy cseppfolyósított földgáz (LNG) újragázosítási terminál a lengyelországi Swinoujscie kikötőjében. Alekszej Vitvickij / via AFP)
