Az antiszemitizmus ellenére tömegesen térnek vissza a zsidók Oroszországba
Tízezrével térnek vissza Oroszországba az egykori Szovjetunióból az elnyomás miatt korábban kivándorolt zsidók: a gazdasági fellendülésből szeretnének profitálni, s az antiszemitizmus kibontakozó új hulláma sem tántorítja el őket attól, hogy ismét az óhazában próbáljanak szerencsét.
A Szovjetunió területéről a sarlós-kalapácsos zászlajú ország fennállása alatt, illetve a széthullását követő zűrzavaros években közel egymillió zsidó vándorolt ki külföldre. Az Izraelből, az Egyesült Államokból és Európából most visszatérők abban reménykednek, hogy a választott hazájukban szerzett új ismereteiket régi tudásukkal ötvözve tudják majd kamatoztatni.
Jevgenyij Szatanovszkij, az Oroszországi Zsidó Kongresszus elnöke szerint nincsenek megbízható adatok arról, hogy pontosan hány zsidó tért vissza oroszhonba, de számukat 80-120 ezerre becsülte. Ehhez hozzáadódik a többi volt szovjet tagköztársaságból Oroszországba költözött zsidóság. Izrael moszkvai nagykövetsége mintegy 90 ezerre teszi az orosz földön élő izraeli állampolgárok számát.
Az új orosz vállalatok maguk is valósággal vadásznak a világ minden tájáról érkező olyan vezetőkre, akik jártasak a nyugati üzleti világban, s emellett oroszországi gyökerekkel rendelkeznek. Ezen egykori kivándorlók (most újdonsült bevándorlók) ugyanis beszélik a nyelvet, ismerik az életszemléletet, és nagyon könnyen be tudnak illeszkedni a társadalomba – mutatott rá Szatanovszkij.
A Szovjetunió letűnésével azonban új jelenséggel kénytelen szembenézni az egymilliós lélekszámúra becsült oroszországi zsidóság: bőrfejűek és szélsőjobboldali csoportok horogkereszteket mázolnak a falakra, és benzines palackokat hajigálnak a zsinagógákra - írja elemzésében az MTI.
Oroszországban létezik a hétköznapi antiszemitizmus”, amely valóban mindennap megnyilvánuló, tősgyökeres antiszemitizmus, s ez a fő probléma – mondta a brit hírügynökségnek a svájci születésű Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbi, aki 1989-ben érkezett Oroszországba.
Az antiszemitizmus az idei elnökválasztási kampányban is felütötte fejét: internetes honlapok és fórumok tucatjai hirdették, hogy a jelöltek zsidó származásúak. A legélesebb támadás a végül elnökké választott Dmitrij Medvegyev ellen irányult, akit olyan színben festettek le a honlapok, hogy zsidó gyökerekkel rendelkezik, s ennélfogva alkalmatlan az ország vezetésére. Az interneten publikáló szerzők pocskondiázták a Kreml jelöltjét, s arra kérték olvasóikat, hogy arcát hasonlítsák össze ismert zsidó milliárdosokéival. Azt is híresztelték róla, hogy Medvegyev Izrael külpolitikai irányvonalát részesítené előnyben Oroszországnak Iránnal és más iszlám országokkal fenntartott kapcsolataiban.
Emberi jogi szervezetek a Szovjetunió széthullását követő társadalmi felfordulással magyarázzák az újkeletű oroszországi antiszemitizmust. A legnagyobb szovjet utódállamban ugyanis egyik napról a másikra megszűnt létezni a szociális védőháló; sok fiatal kilátástalannak ítéli jövőjét, az újnáci csoportok viszont bizonyos értelemben a közösséghez és szervezethez tartozás élményét kínálják nekik – hívta fel a figyelmet Mark Levin, az egyesült államokbeli székhellyel működő Szovjet Zsidóság Országos Tanácsa szervezet ügyvezető igazgatója.
A rasszista indítékból elkövetett erőszakcselekményeket nyomon követő Szova moszkvai elemző központ becslése, illetve adatai szerint Oroszországban tavaly 632 rasszista indíttatású támadást és 67 gyilkosságot követtek el. Alekszandr Verhovszkij, a központ igazgatója úgy véli, hogy Oroszországban terjedőben van az idegengyűlöletből táplálkozó erőszak. A szervezet tapasztalata szerint az orosz lakosság fele egyre nagyobb hajlamot mutat az idegengyűlöletre, s a nacionalista elveket vallók természetes módon” válnak antiszemitává.
