Az amerikaiak már egy új közel-keleti háborútól félnek a katari helyzet miatt

Egyelőre nem látni, ki hogyan hátrálhat ki a katari feszültségből, és az is kérdés, hogy a térség olajmonarchiáit tömörítő együttműködési tanács túléli-e a válságot.

2017. június 25., 10:03

Pénteken ultimátumot intéztek Katarhoz azok az arab országok, amelyek megszakították vele a kapcsolataikat: azt követelik Dohától a többi közt, hogy mérsékelje diplomáciai kapcsolatait Iránnal, zárja be az al-Dzsazíra televíziót, és haladéktalanul szüntesse meg a török katonai jelenlétet az országban, vessen véget továbbá a terrorista csoportok támogatásának. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Katar és Bahrein 13 követelésből álló listát állított össze, amelyet az Öböl menti válságban közvetítő Kuvait továbbított Katarnak.

N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia világgazdasági intézetének tudományos főmunkatársa vasárnap az M1 műsorában felidézte: 2014-ben hasonló pontokkal már lejátszották ezt. Akkor viszont csak a nagykövetek visszahívásáig jutottak, török katonai jelenlét nem volt Katarban. Katarnak ez „óriási feszültség”, mindenki közvetíteni akar – mondta a szakértő, aki szerint a helyzet rendezésében sok múlik a közvetítőkön.

Sokan arra figyelmeztetnek, hogy a katari helyzet egy nagyobb képbe illeszkedik bele, amelynek része lehet egy Iránnal szembeni fellépés is. Több amerikai politikus kifejezte aggodalmát, hogy országukat egy újabb közel-keleti háborúba ránthatják bele. N. Rózsa Erzsébet ugyanakkor jelezte: az Egyesült Államoknak komoly érdekei vannak Katarban is.

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.