Angela Merkel pártja megnyerte a németországi választásokat, a nácizmus bukása óta először szélsőjobboldali párt is bejutott a parlamentbe

Méghozzá a harmadik legnagyobb erőként. Az első becslések szerint az AfD egymillió szavazót nyert el a CDU-tól. Az SPD inkább ellenzékbe vonul, kormányt alakítani nem lesz könnyű. A szélsőjobb parlamenti jelenléte miatt a németországi zsidóságot tömörítő szervezet vezetője és a Zsidó Világkongresszus is az aggályainak adott hangot.

2017. szeptember 24., 23:59

Szerző:

Az Angela Merkel kancellár mögött álló konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU nyerte a vasárnap a parlamenti választásokat Németországban. Második helyre a Martin Schulz volt EP-elnök vezette SPD futott be, harmadik a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) lett. A liberális FDP a negyedik helyen zárta a megméretést, a Zöldek és a szélsőbaloldali Baloldal holtversenyben az ötödik lett.

A hétfő hajnalban közzétett hivatalos előzetes végeredmények tanúsága szerint


  • a CDU/CSU 33,

  • az SPD 20,5,

  • az AfD 12,6,

  • az FDP 10,7,

  • a Baloldal 9,2

  • a Zöldek 8,9,


százalékot szerzett. Ez kisebbfajta politikai földrengést jelent Németországban. A CDU/CSU rengeteg szavazót veszített a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest, amikor még a voksok 41,5 százalékát szerezte meg, és bukott az SPD is, amely 2013-ban 25 százaléknyi szavazattal lett a második legnagyobb parlamenti erő. Az AFD ehhez képest jelentősen javított.. Most úgy lett a Bundestag és Németország következő négy évének a meghatározó ellenzéki pártja, hogy 2013-ban 4,7 százaléknyi vokssal még a bejutási küszöböt sem tudta átlépni. Az Adolf Hitler fémjelezte náci Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) óta, 72 éve az AfD az első szélsőjobboldali párt, amelynek a képviselői helyet kapnak a Bundestagban.

A részvételi arány 76,5 százalék volt, öt százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt.

Beatrix von Storch, az AfD elnökhelyettese és Alexander Gauland, társlistavezetõ az AfD berlini eredményváró rendezvényén
Fotó: MTI/EPA/Thorsten Wagner

Élő közvetítésében a Spiegel Online azt írja, hogy az első becslések szerint az AfD egymillió szavazót nyert el a CDU-tól. A szavazatveszteség oka minden valószínűség szerint a 2015-ös menekültváltság. Egy felmérésben a megkérdezett németek 49 százaléka úgy vélte, hogy az AfD „jobban érti” másoknál, hogy az emberek többé nem érzik magukat biztonságban. A berlini klub előtt, ahol a szélsőjobboldali párt vezetése az eredményeket várja, több száz szélsőbalololdali szimpatizáns tüntet.


A hagyományos bázisát jelentő Kelet-Németországban az AfD lett a második legnagyobb párt, megverte a Baloldalt és az SPD-t is, és mindössze öt százalékkal áll a 26,5 százalékos CDU mögött. A Baloldal 16,5 százalékkal a harmadik, az SPD pedig 14,5 százalékkal csak a negyedik helyre futhat be – hívta fel a figyelmet Carl Bildt volt svéd miniszterelnök a Twitteren. A Handelsblatt újságírója, Milena Merten eközben a Twitteren arra hívja fel a figyelmet, hogy előfordulhat, az AfD végül 88 képviselőt küldhet majd a Bundestagba. „Magárt beszél” – írja arra utalva, hogy a 88 a náci szlengben azt jelenti: Heil Hitler. (A h az ábécé nyolcadik betűje.)


Alexander Gauland AfD-társlistavezetőnek és szóvivőnek egyébként sikerült is azonnal fenyegető hangot megütnie. „Vadászni fogunk Merkelre” – mondta vészjóslóan, hozzátéve, hogy nagy nap ez a pártja történetében. „Meg fogjuk változtatni ezt az országot” – ígérte a 76 éves pártalapító ügyvéd, újságíró.


Kiadtak egy előrejelzést a parlamenti mandátumok számáról is. Eszerint


  • a CDU/CSU 246,

  • az SPD 153,

  • az AfD 94,

  • az FDP 80,

  • a Baloldal 69,

  • a Zöldek 67,


képviselői helyet szerzett.

A várható választási eredményekre reagálva a Németországi Zsidók Központi Tanácsa (ZdJ) közleményt adott ki, amelyben a szervezet az 1949-es államalapítás óta a Németországot érő legnagyobb demokratikus kihívásnak nevezi az AfD parlamenti jelenlétét. Josef Schuster ZdJ-elnök emlékeztetett, hogy az AfD megtűri a szélsőjobboldali eszméket, és kisebbségellenes hangulatot kelt. Hasonló aggályokat fogalmazott meg Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus vezetője is. Szerinte az AfD egy „szégyenteljes” mozgalom, amely Németország múltjának a legsötétebb pillanatait idézi fel.

Ami a koalíciós lehetőségeket illeti, a parlamenti többség eléréséhez CDU-nak két választása van. Az egyik, hogy kitart a 2013 óta regnáló nagykoalíció, a GroKo (Grosse Koalition) mellett az SPD-vel. A másik, hogy az FDP-vel és a Zöldekkel lép-frigyre a pártszínek miatt Jamaica-koalíció gúnynéven ismert formációban. Az első jelzések alapján az  előbbire kezd elveszni az esély, a dpa hírügynökség legalábbis egy Schulz-cal folytatott telefonbeszélgetésre hivatkozva azt jelentette, hogy Schulz nem mond le, de a szociáldemokraták ellenzékbe vonulnak, és nem maradnak a 2013 óta regnáló nagykoalícióban a CDU-val. A Spiegel Online Manuela Schwesig pártelnök-helyettes ugyanezt megerősítette a ZDF-nek,  Thomas Oppermann frakcióvezetővel pedig arról beszélt, hogy senkit nem ismer a pártjában, aki kitartana a nagykoalíció mellett.

Ezután az FDP elnökhelyettese, Wolfgang Kubicki az ARD-nek azt mondta, senki ne higgye, hogy az FDP automatikusan koalíciós partnerré lép elő csak azért, mert az SPD lemond a lehetőségről. A GroKón és a Jamaicán kívül más koalíció nem tud többséget szerezni a Bundestagban. Azzal, hogy az SPD ellenzékbe vonul, nyilvánvalóan a Jamaica megalakításának az esélyeiről fognak szólni a következő napok, csakhogy az ARD felmérése szerint ez a felállás a három párt hívei között elég csekély támogatást élvez. Az FDP szavazóinak a 42 százaléka, a Zöldek szavazóinak a 38 százaléka, a CDU szavazóinak pedig a 30 százaléka venné szívesen, ha a három párt alkotta koalíció kormányozna. Az összes szavazó körében még lesújtóbb az arány, a megkérdezetteknek mindössze a 23 százaléka szeretne CDU-FDP-Zöldek koalíciót – írja élő közvetítésében a FAZ.

Martin Schulz nem mond le, a szociáldemokraták ellenzékbe vonulnak
Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Merkel mindenesetre a maga részéről a győzelmi beszédében úgy nyilatkozott, hogy a CDU jobb szereplésre számított, de így is elérte a stratégiai célját. Kimerítően elemzik, hogy miért állt az AfD mellé a CDU szavazóinak egy jelentős hányada, hogy feltárják, mi az elégedetlenségük oka. Ő egy igazságos és szabad Németországért fog kiállni, amely ráveszi az együttműködésre az EU tagországait, hogy harcoljanak a migráció kiváltó okai és az illegális bevándorlás ellen. A nagykoalíciót nem akarja kizárni. Schulznak állítólag csak annyit üzent, hogy aludjon egyet, gondolja át, hogy tényleg el akarja-e hagyni a nagykoalíciót, és holnap beszéljenek újra.

Angela Merkel keserédes győzelmi beszédet tarthatott
Fotó: MTI/AP/Michael Sohn)

A népszerűségi listákat végig uraló CDU győzelméhez kétség sem férhetett, az elsőség pedig azt jelenti, hogy Angela Merkel a negyedik kancellári mandátumát szerzi meg, amivel beéri a mentorát, a júniusban elhunyt Helmut Kohlt, aki 1982 és 1990 között az akkori NSZK, 1990 és 1998 között pedig az egyesített Németország kancellárja volt. Azóta, hogy 2005-ben először elfoglalhatta a kancellári széket, a 63 éves politikus asszony már a harmadik amerikai elnöknél, a negyedik francia államfőnél, a negyedik brit miniszterelnöknél és a hatodik olasz kormányfőnél tart a nemzetközi találkozókon. Sikerének a titka – mesélte a Guardiannek Lutz Meyer, a 2013-as CDU-kampány egyik prominens tanácsadója – az IKEA-mentalitás, „a valamit mindenkinek” az elve. Amíg az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában politikai programok versenyeznek és váltják egymást, a CDU esetében ez másként van, Merkel ugyanis lelkiismeretfurdalás nélkül vesz át ígéreteket az ellenfél politikai programjából, ha az érdeke úgy diktálja. (Erre tanúbizonyságot adott most is a megjegyzéssel az illegális bevándorlás elleni küzdelemről.) „Az ember 12 év után is azon gondolkodik, mi az, amit Merkel valójában képvisel. Mintha egy szociáldemokrata kancellár lenne egy konzervatív pártból” – vélte a kampánytanácsadó. Erre a mentalitásra jellemző, hogy a mostani megméretésre a CDU nem is kampánytanácsadóval készült, hanem azt a Jung von Matt reklámügynökséget bérelte fel, amely korábban az OBI barkácsáruházláncnak is dolgozott. A CDU sikerében nyilvánvalóan jelentős szerepet játszott, hogy Németország enyhén szólva jobban teljesít, az exporton nyugvó gazdaság szárnyal. 2013 óta a GDP tíz százalékkal nőtt, a munkanélküliség pedig most júliusban 3,7 százalékra süllyedt, amire 37 éve, 1980 októbere óta nem volt példa.

A CDU választási központjában, a berlini Adenauer-házban ma egyébként 2200 liter sörrel várják az eredményeket. Helyszíni becslések szerint – írja a FAZ – ebből 1900 liter fog elfogyni.

De kirívóan rosszul szerepelt a megméretésen a CDU bajorországi testvérpártja, a CSU is, amely több mint tíz százalékot, esett vissza a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest, és 49,3 százalék helyett a voksoknak mindössze a 38,5 százalékával kell megelégednie. Horst Seehofer pártelnök azt mondta. keserű csalódott, de nem mond le.

Imádkoztak, de...


A kissé szürke kampány egyik fő témája egyébként Magyarország volt, Schulz legalábbis többször élesen támadta az Orbán-kormányt a jogállamiság játékszabályainak a felrúgása és a menekültkvóta elutasítása – a nyugat-európai országokkal vállalt szolidaritás hiánya – miatt. Júniusban kijelentette, hogy kancellárként nem fogadná el, hogy a szolidaritás elve megkérdőjeleződjön, és kész fellépni azért, hogy Magyarországtól megvonják az EU-s pénzügyi támogatást, ha az Orbán-kormány nem hajlandó menekültek befogadására.  De kifakadt az Orbán-kormányra maga Merkel is. Ő a Schulzzal folytatott televíziós vitájában azt mondta, Magyarország 2015 szeptemberében átverte a területére érkező menekülteket, Németországnak pedig ezért kellett befogadnia őket. Nem sokkal később, két hete a Berliner Zeitungnak úgy nyilatkozott, elfogadhatatlan, hogy Magyarország elutasítja az Európai Bíróságnak a kvótaperben született ítéletét.

Korábban Orbán Viktor magyar miniszerelnök azt mondta, hogy csendben imádkozik a CDU győzelméért, Lázár János pedig a múlt héten azt, hogy ő hangosan fohászkodik ugyanezért, a kérdés csak az, hogy mit érnek el vele azzal a Merkellel szemben, aki úgy tűnik, megunta az allűrjeiket, és mától négy éven át a Bundestagban is  el kell viselnie a szélsőjobb nyűgét. (És mit érnek vele, ha Schulz mégis belemegy a nagykoalícióba, és külügyminiszter lesz.) A magyar miniszterelnök Facebook-oldalán egyelőre csak egy szűkszavú poszt jelent meg:

https://www.facebook.com/orbanviktor/posts/10155569889136093

Hogy kinek, azt nem árulta el, de Németországban inkább az az AfD a szövetségese, amelynek az elnökhelyettese, Beatrix von Storch a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, Orbán inkább csak azért imádkozott, hogy Merkel „észhez térjen”. Az nem valószínű, hogy ez a közeljövőben Storch vagy Orbán szájíze szerint fog megtörténni, A pártvezetőknek még vasárnap este rendeztek egy televíziós vitát, amelyben az AfD egyik társelnöke, Jörg Meuthen azt hangoztatta, hogy az alakulata nem szélsőjobboldali és nem menekültellenes, és a megfelelően integrált „migrációs hátterű” emberek Németországhoz tartoznak, amire  Merkel tett egy pikírt megjegyzést, hogy ő nem tudja megkülönböztetni az utcán, ki az, aki „migrációs hátterű” német állampolgár, és ki az, aki „migrációs hátterű” nem német állampolgár, az pedig, hogy Gauland a bevallása szerint „eltakarítaná Anatóliába" a társadalmi integrációért felelős, Németországban született török származású államminisztert, jelzi, hogy vannak problémák a Bundestagba újonnan bejutott pártnál.

A rovat további cikkei