Amikor a bolondok átveszik az uralmat

Ilyenkor e tájakon a feje tetejére áll a világ és mókás, kedves „bolondok” irányítják az életet. Mindenütt jelmezekbe ütközünk: a pékségekben az eladók kosztümbe bújnak és könnyen lehet, hogy a vásárló tündértől kapja a kenyeret, míg a bolti pénztáros tehén-álarc mögé rejtőzik. A szigorú iskola-igazgató ilyenkor szivárvány-színűre festi a haját, némely benzinkutas pedig átváltozik szódás-üveggé. Alig akad ember, aki ne viselne valamilyen jelmezt - a Rajna- vidékiek fantáziája határtalannak tűnik. Nyakkendőt viselő férfiak vigyázat! A hölgyek u.i. a farsangi szokás szerint előszeretettel levágják az ingre lelógó „elefántormányt”.

Bolondozás, iskolaszünet munkanapon is

A farsangi szónokok (Büttenredner) nem tesznek lakatot a szájukra és előszeretettel parodizálják a politikusokat. A mókából a tv-nézők is részesülhetnek: különösen kedvelt az 1973 óta élőben sugárzott „Mainz bleibt Mainz, wie es singt und lacht” (Mainz az Mainz marad, ahogy énekel és nevet).
Karneváli csúcspontnak számítanak a hétfői felvonulások (Rosenmontagsumzüge). A nap ugyan nem hivatalos ünnep, mégis óvodák, iskolák bezárják kapuikat, a hivatalok kiürülnek és kilométeres sorokban kanyarognak az utcákon a karneváli menetek. Kölnben ez már 1823 óta hagyomány; így alig meglepő, hogy itt található a német nyelvterület legnagyobb karnevál-múzeuma (www.kk-museum.de), amely modern technikák alkalmazásával szemlélteti a karnevál történetét.

A „D`r Zoch”, ahogy a kölniek nevezik a parádés felvonulást, szintén a „leg”-kategóriájába tartozik: ez Németország legnagyobb karneváli menete. Hét kilométer hosszú és több mint négy órába fog telni, mire a 10.500 résztvevő bejárja a hat kilométeres útvonalat.
160 kölni karnevál-társaság és az ünnep szervező bizottsága idén is provokálóan veszi humorral célba a közélet időszerű kérdéseit. Az óriás, szépen feldíszített kocsik között látható lesz például az „Einschuldung” nevezetű, amely a német állam rohamosan növekvő eladósodására utal: január elején már 1.6 billió eurót tett ki az államadósság. Ha 500 eurósokat raknánk egymásra, akkor a pénzhegy felérne a Nemzetközi Űrállomásig - számította ki egy gazdasági portál.
Egy másik kocsi „Der Umwelt zuliebe” (a környezet érdekében) a jelenlegi elektroautó-mániát ostorozza: mennyire környezetkárosító a vélt zöld energia - ha azt egy atomerőmű táplálja. Lesz kocsi, amely az amerikai és a kínai elnököt mutatja egy ágyban, mellettük a német kancellár-asszony, mint Európa istennője, kezében gyúrófa, rajta az irónikus felirattal: „közös értékek”. Nem ússzák meg a svájciak sem: őket a mecset-építés eltiltása miatt állítják majd pellengérre.

Repül a csoki, a virág

Évente másfél millióan követik figyelemmel a sokszínű menetet, melyet a tv élőben is közvetít. A képernyő előtt ülők azonban lemaradnak arról, amiben a Rajna vidékén szinte minden kisebb-nagyobb városban részesülnek a járda szélén állók: a nekik szórt ajándékokból. Kicsi és nagy, fiatal és idős egy torokból kiabálja: „Kamelle”, bonbon, és ilyenkor a karneváli meneteken tonnaszám repül az emberek közé a nyalánkság. Kölnben például idén többek között 700. 000 tábla csokoládé és 220.000 doboz bonbon; de tízezerszámra dobálnak a tömegbe kis virágcsokrokat, rongybabát, továbbá kulcstartót, napszemüveget, pólót vagy éppen óvszert. Literszámra ömlik a „Kölsch”, a kölni világos sör. 124 zenekar gondoskodik a karneváli talpalávalóról, melynek ritmusára hullámzik a tömeg. A jó hangulat még a legsavanyúbb nézőre is átragad.

Karneváli kislexikon

Némely forrás szerint a karnevál szó eredetileg a latin carne levare „hús elhagyása” kifejezésre vezethető vissza; utalva ezzel a keresztény ünnep böjt-megelőző jellegére - másrészt a kiadós lakmározásra.

Ami a Rajna mentén a karnevál, az Bajorországban és Baden-Württemberg tartományban a farsang (Fasching). A Fekete-erdő és a Bodeni-tó környékén ijesztő jelmezekben búcsúztatják a telet.

Weiberfastnacht. A „nők éjszakájának” eredete a Rajna jobb partján fekvő bonni városrészben, Beuel-ben keresendő: az ottani mosónők 1824-ben fellázadtak a férfiak gyakorolta elnyomás ellen és megalapították az első nőegyletet. Évente egyszer, a karnevál előtti csütörtökön, mosás és vasalás helyett összeültek: kitárgyalták férjuraik goromba viselkedését, nemkülönben azok kemény ivászatát…

Fő programok Kölnben:

Február 11. (Weiberfastnacht): Ünnepi megnyitó a régi piacon (Alt Markt), ahol megjelenik a karnevál fő hármas fogata (Dreigestirn): a herceg, a paraszt és a szűz. 11 óta 11 perckor Jürgen Roters polgármester átadja a város kulcsát a „bolondoknak” és kezdődik az éjszakába nyúló dáridó.

Február 14. (Schull- und Veedelszöch): A vasárnapi parádén több mint 30 kölni iskola vesz részt, továbbá sok törzsasztal és sportegyesület.

Február 15. (Rosenmontag): 10.30-kor indul útjára a belvárosban a karneváli menet, mely idei mottója: „In Kölle jebützt” (In Kölln geküsst – Köllnben megcsókolva).

Február 16. (Veilchendienstag): A Zülpicher utca környékére valamint a belvárosba több 10. 000 bolondot várnak. Húshagyó kedden éjfélkor ugyanis elégetik a „Nubbel”-t. Ez a rongybaba a karnevál kezdetétől díszeleg sok vendéglő ajtaja felett vagy lóg az ablakból. A hagyomány az tartja, hogy „Nubbel” elégetésével eloszlanak a karnevál ideje alatt elkövetett bűnök, és ezzel zárul is az idei „ötödik évszak”.

További információk (németül):