Állj, és lövök!

Ötvenkét éve, 1964-ben írta alá Johnson elnök a polgárjogi törvényeket, amelyekkel az Egyesült Államok kormányzata jogilag próbált gátat szabni az intézményes diszkriminációnak. Ma is élénken vitáznak azonban a hatóságoknak a fekete kisebbséggel szemben tanúsított diszkriminatív fellépésein. A múlt héten két fekete férfi lelte halálát rendőri intézkedés során Amerika két, egymástól távol eső részén – látszólag minden ok nélkül. Az ezt követő utcai zavargások alatt egy merénylő több fehér rendőrt is meggyilkolt.

2016. július 14., 09:59

Szerző:

Trayvon Martin, Michael Brown, Freddie Gray, Eric Garner, Walter Scott. Hétköznapi emberek, ám nevüket egész Amerika megtanulta. Fekete férfiak, akik rendőrök kezei közt vesztették életüket, számottevő ellenállást nem tanúsítva. A ravaszt meghúzó egyenruhások többnyire fehérek, emiatt sokan úgy vélik, a rendvédelmi szervek soraiban a mai napig előfordul a látens rasszizmus és az előítéletesség, vagy ahogy a szakzsargonban hívják: rasszalapú hallgatólagos megkülönböztetés a feketékkel szemben.

A múlt héten két tragédia tépte fel az egyre gyakrabban kiújuló sebeket. Kedden a louisianai Baton Rouge egyik boltjának parkolójában CD-ket áruló harminchét éves, büntetett előéletű, ötgyermekes apa, Alton Sterling került összetűzésbe rendőrökkel. Egy telefonos bejelentés szerint fegyverrel fenyegetőzött. Az üzlet tulajdonosa szerint Sterling önvédelemből hordott magánál fegyvert, és nem ő okozta a konfliktust. A két fehér járőr már fekvő helyzetben adott le rá közvetlen közelről mellkasi lövéseket, miután az egyikük fegyvert talált nála. A videofelvételek szerint a már lelőtt ember zsebéből csak körülményesen tudták kivenni a pisztolyt. Sterling meghalt. A másik eset Minnesotában történt szerdán, közúti igazoltatás közben. A harminckét éves Philando Castile autóját azért állították meg, mert az egyik hátsó helyzetjelzője nem működött. Az irataiért nyúlt a zsebéhez, amikor az autó ablakánál álló rendőr négy lövést adott le rá, Castile még az autóban meghalt. Az esetet a lövés után rögzíteni kezdte az áldozat barátnője, aki az anyósülésen utazott, a felvételeken a férfi haláltusája és a járőr is látható, akit a nő kínai származásúként azonosít, de valójában latino.

Az esetek kapcsán szembetűnő, mennyire eltér a magyarországi és az amerikai rendőrségi gyakorlat, amit honfitársainknak is érdemes fejben tartaniuk, ha az Egyesült Államokba látogatnak. A széles körű fegyvertartás miatt a rendőröknek sokkal szigorúbb protokoll alapján kell eljárniuk, és az akár halálos kimenetelű fizikai erőszak is engedélyezett bizonyos helyzetekben. Ha az intézkedő járőr úgy ítéli meg, hogy az eljárás alá vont személy az életét veszélyezteti viselkedésével, lőhet. Sőt adott esetben menekülőre is lőhetnek a rendőrök, ha úgy vélik, hogy az veszélyt jelenthet valakire. Erre próbált hivatkozni például az ötvenéves dél-karolinai Walter Scottot menekülés közben, hátulról, nyolc lövéssel leterítő rendőrjárőr. Az ilyen ügyek általában a rendőri jelentéseket alapul véve felelősségre vonás nélkül zárulnak le, mivel a fegyverhasználat a rendőri belátás alapján történik, ezt pedig ritkán bírálják felül a vizsgálatok során. Az említett esetek többségében azonban külső szemlélők videón örökítették meg a rendőri intézkedéseket, amelyek nyilvánosságra kerültek, és a közvéleményből heves reakciókat váltottak ki. Scott ügyében például az intézkedő rendőrt gyilkosságért vád alá is helyezték a hatóságok, amire a videofelvétel nélkül vajmi kevés esély lett volna. Az esetek túlnyomó többségében azonban még így is a rendőrök felmentésével zárulnak a vizsgálatok.

A halálos kimenetelű intézkedéseket követően a hatvanas évekre emlékeztető utcai tiltakozások törtek ki országszerte. Dallasban az egyébként békés tüntetés közben egy magányos fekete férfi tucatnyi rendőrt lőtt le, közülük öten meghaltak. Az eset szomorú párhuzama, hogy mindez attól a helytől pár háztömbnyire történt, ahol fél évszázada Kennedy elnököt hasonló módszerrel gyilkolták meg. Az elkövető, Micah Johnson célja az volt, hogy a lehető legtöbb fehér rendőrt ölje meg, amit puskával, vadászatra emlékeztető precizitással hajtott végre. Az eset után minden jelentős politikus kiállt a rendőrség mellett – és az erőszak ellen. Ugyanakkor számos – főleg demokrata – politikus, köztük az elnök is, felhívta a figyelmet a feketék elleni diszkriminációra, de még a republikánus vezetők egy része is olyan megnyilvánulásokat tett, hogy a fehér amerikaiak nem nagyon értik, milyen feketének lenni Amerikában, és több megértést kértek. Barack Obama európai körútját is rövidebbre vette, hogy a hét elején Joe Biden alelnök és George W. Bush korábbi elnök, egykori texasi kormányzó társaságában egységet mutatva vegyen részt az elhunyt rendőrök tiszteletére szervezett dallasi megemlékezésen.

Az esetenként brutális rendőri intézkedéseknek nem csak feketék esnek áldozatul, de ők jelentősen felülreprezentáltak az elszenvedők között. A jelenség elleni tiltakozásul jött létre az idei választási kampányok során több alkalommal is kiemelt figyelmet kapó Black Lives Matter (A fekete életek is számítanak) mozgalom, amely számos demonstrációval napirenden tudta tartani a problémát. Sokan attól félnek, hogy a mozgalom egyes tagjai egyfajta ellenrasszizmust képviselhetnek, amely hasonló módon nyilvánulhat meg, mint a dallasi mészárlás. Ez azért is káros, mert a hasonló esetek hivatkozási alapul szolgálnak a mozgalom kritikusainak, ez pedig esetenként már a pártpolitikai dualizmusban is megjelenik. A kritikusok másik fő érve, hogy Obama elnök aláássa a rendőrség tekintélyét a nyilvános rasszizmusváddal, ami a közbiztonságot és az állami intézményekbe vetett bizalmat veszélyezteti.

Úgy tűnik, a politikai konszenzus és a közvélemény is egyetért a probléma súlyosságában, bár a megoldással kapcsolatban nem sok konkrétum hangzik el. A rendőrségek decentralizáltan működnek Amerikában, így a szövetségi kontroll csak korlátozottan alkalmazható. Ugyanakkor a demokraták igyekszenek összekötni a mostani eseteket a közelmúlt tömegmészárlásaival, így erősítve a fegyvertartás feltételeinek szigorításáért folytatott kampányukat, amely a novemberi választások előtt az egyik fő témájuk lesz. A republikánusok továbbra is határozottan kiállnak szinte minden szigorítási elképzelés ellen, míg a közvélemény erőteljesen a támogatók irányába mozdult el. A mostani zavargások azonban azonnali fellépést igényelnek, ehhez pedig kölcsönös gesztusok szükségesek az érintett felektől. Sokak számára biztató jelenetnek lehettek szemtanúi a járókelők a dallasi kapitányság előtt, ahol a város rendőrségének szóvivője fekete tüntetőkkel ölelkezett össze, akik kifejezték részvétüket és támogatásukat a rendőrség iránt.