Aki nem szereti Karadzicot, bekaphatja?
Emir Kusturica ismét fölrázta Európát és a Balkánt, de nem remekmívű filmmel, hanem egy Radovan Karadzicot, a háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb vezért dicsőítő új dallal, amelyet Münchenben adott elő a Tilos a dohányzás nevű popzenekarával. A Macskajaj Arany Pálma díjas rendezője most meglehetősen vulgáris nótájával vette védelmébe a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt álló Radovan Karadzicot.
A szerző Johnny Cash Wanted Man (A körözött férfi) című dalát dolgozta át, és ennek refrénje: "Ko ne voli Dabic Rasu, popusio karu nasu!" (Aki nem szereti Dabic Rasot +Karadzic álneve, ezzel bujkált évtizedig+, bekaphatja!) - idézte a belgrádi Kurir a szöveget.
A nótával hatalmas felháborodást keltett Bajorországban, azonnal felemelte szavát Kusturica ellen a német Fenyegetett Népek Társasága, és fölháborodottan írt róla a horvát és a bosnyák média.
A zágrábi lapok emlékeztettek arra, hogy Kusturica muzulmánnak született Szarajevóban, de átkeresztelkedett pravoszlávnak, fölvette a szerb Nemanja nevet és már jóideje nagyszerbnek titulálja magát.
Másrészről a bebörtönzött boszniai szerb vezető testvére, Luka Karadzic nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a kiváló művész veszi védelmébe Radovánt. Kusturica tudatában van származásának és gyökereinek. Amikor a muzulmánok és a horvátok támadják, ezzel csak növelik a sokoldalú művész ázsióját - hangoztatta Luka Karadzic a Kurirnak.
Kusturica egy nyilatkozatában azt vallotta, hogy apja ateista volt, de mindig is szerbnek tartotta magát. 250 évig ugyan muzulmánok voltak, de csak azért, hogy túléljék a török uralmat - tette hozzá.
Bosznia-Hercegovinában 1992 és 1995 között folyó háború végén, 1995 júliusában Kelet-Boszniában, Srebrenicában 8 ezer muzulmánt gyilkoltak meg szerb katonák. Erről tanúskodnak a föltárt tömegsírok.