Ahol nőnek lenni jó

Svédországot gyakran emlegetik a nők országaként. Valóban sok figyelmet fordítanak a nőkre: nem csak szólamokban, de költségvetési posztokban is. A társadalmi nemek közötti egyenlőség sem kvótákról szól már, hanem közmegegyezés szerinti norma. Egy 15 évvel ezelőtti választási ígéret dominó-effektusa nyomán, a nők ma már ott ülnek minden második székben a parlamenttől, a kormányon át az önkormányzatokig, s egyre sikeresebben pozicionálják magukat a gazdaság világában is.

2010. november 7., 13:42

Valószínű nem véletlen, hogy Európában itt születik a legtöbb gyerek (idén 1,8 gyerek/nő), hogy a nők itt kiugróan magas arányban (78%) dolgoznak, hogy a parlamenti-kormányzati feladatok közel fele nők kezében van, s hogy a svéd nők átlagosan 84 évig élnek. A társadalmi nemek közötti egyenlőtlenség sem kvótákról szól már, hanem társadalmi közmegegyezés szerinti norma. Egyre inkább úgy fest, mindenki csak nyer vele.

Alig 50 évvel ezelőtt itt is egészen másként volt. A nőket sokkal kevesebb jog illette meg, mint a férfiakat. Ritka volt a nők politikai tevékenysége, zárva voltak előttük bizonyos képzések és munkaterületek, lényegesen alacsonyabb fizetést kaptak, s az adórendszer nem kedvezett a férjezett nők saját pénzkeresetének; alig lehetett fogamzásgátlókhoz jutni és törvény tiltotta az abortuszt. Svédországban az 1970-es évek óta ez a kérdéskör kiemelt helyen áll a társadalmi vitafórumokon. Az igazságügyi tárcán belül 1954 óta társminiszter az egyenlő jogok minisztere. A mostani konzervatív kormányban a kongói származású, jogi és kommunikáció végzettségű liberális politikus, Nyamko Sabuni tölti be ezt a posztot. Az egyenjogúsági ombudsman intézménye 1980 óta létezik, 1991-ben pedig a svéd parlament elfogadta azt a törvényt, amely a nők munkapiaci helyzetéről rendelkezik. Mára egyetértés van a tekintetben, hogy nem létezik egyenjogúság társadalmi értelemben, ha nincs vagy hiányos az egyes ember életének szintjén – az egyenjogúság a nők és a férfiak egymáshoz viszonyított helyzetére értendő.

A svéd nők hétköznapi élete ma sem habostorta, de általános és világos szándék és törekvés arra, hogy a lehető legjobban megközelítsük az egyenjogúság ideálját. Mert ezt tartjuk a demokratikusan működő társadalom egyik meghatározó alapjának. A svéd értelmezés szerint akkor beszélhetünk egyenjogúságról, ha mind a nők, mind a férfiak számára ugyanazok a jogok, kötelességek és lehetőségek érvényesek; vagyis, hogy mindkét nem képviselői ugyanakkora hatalommal rendelkeznek a saját életük és a társadalom alakításához.A nemi hovatartozás nem játszhat szerepet az oktatás, a munkavállalás, a bérezés, a gyermeknevelés és az otthon megteremtése terén.

A svéd politikában nagyszámban vesznek részt nők. Ott ülnek minden második székben a parlamentben, a kormányban, valamint országos és városi kormányzati szinten is. Ez annak köszönhető, hogy szervezeteik 14 évvel ezelőtti követelésének hatására a kormányzásra törő szocdemek listáikon nőket tettek minden második helyre, s megígérték: ha nyernek, a kormányban is követik ezt az elvet. Nyertek. S három perióduson át kormányoztak.


A gazdasági hatalomat tekintve, nem ilyen jó a helyzet, de például a legnagyobb magánpénzintézet, a Wallembergek SEB bankját , a Johnsson&Johnsson konszernt, a svéd köztelevíziót, a nemzeti színházat, a stockholmi rendőrséget, több pártot és minisztériumot, számos nagykövetséget is nő vezet. Ám a nagy iparvállalatok, tőzsdei cégek csúcsvezetői között sokkal kisebb arányban találhatók nők, saját vállalkozásba is jóval kevesebben kezdenek, mint a férfiak. 2006-ban a baloldali kormány két évet adott a nagyvállalatoknak, hogy a vezetői posztokra legkevesebb 40 százalékában nőket nevezzenek ki. Nyamko Sabuni esélyegyenlőségi és Maoud Olofsson gazdasági miniszter, ugyanezt a vonalat követve, levelet intézett 40 tőzsdei vállalat igazgatójához: adjanak magyarázatot, náluk miért nincsenek nagyobb arányban nők a csúcsvezetésben. A mostani konzervatív-liberális kabinet a gazdaság felfuttatásában fontosnak tartja a vállalkozó kedvű nők helyzetbe hozását.

A nők és férfiak továbbra is meglehetősen tradicionális területeken dolgoznak itt is. Ma a nők előtt nyitva áll az ország valamennyi iskolája és egyeteme (teljes a gender equality), s nagyobb arányban szereznek diplomát, mint a férfiak. A munkapiac valósága mégis más arányokat mutat. Míg a magánszektor többnyire a férfiakat foglalkoztatja, addig a nők az állami-városi működtetésű munkahelyeken kapnak állást – s ez a kettősség természetesen meghatározó a jövedelmi viszonyaikban is.Minél magasabb presztízsű egy-egy munkaterület, annál magasabb a férfiak aránya s annál magasabbak a fizetések is. Ezen a szinten a különbség közelíti a 25 százalékot (!), vagyis 7-8000 korona. Míg ha lejjebb megyünk a presztízslétrán, a nők száma növekszik, a bérek s a különbségek is jelentősen csökkennek. Mire az óvodai gyermekgondozók szintjére érünk, azonos szinten vannak. Ezek egymást gerjesztő folyamatok, amelyek önmaguktól nem vagy csak nagyon lassan változnak meg.

Az egyenjogúság a családi élet szintjén is fontos. A család fogalma az utóbbi években kibővült, s ma annak tekintendő a mama-papa-gyerekek, mama-(vagy papa)-gyerek(ek), vagy homopár-gyerek is. A svéd törvények szerint mindig a gyerek szempontja az első, s mindkét szülő egyformán fontos. A gyerek megszületésekor a szülők mindegyike jogosult arra, hogy 7 hónapot, a fizetés 75 százalékért, otthon maradjon vele. Gyakori, hogy a papa a mamának adja a saját idejét, de minimum 2 hónapot neki kell kivennie, különben az az idő és pénz elvész. Ennek ma már számos előnyös hatása mutatkozik. A családok anyagi helyzetéért egyformán felelős mindkét fél, de részmunkaidőben (amely a gyerekek 12 éves koráig mindkét szülő számára lehetséges) mégis szinte kizárólag nők dolgoznak, ami kedvezőtlenül hat későbbi karrierjükre, és a nyugdíjukra.

Ami pedig az egyes személyt illeti, a nő joga, hogy teste felett is önmaga rendelkezzék. Ha teherbe esik, maga dönthet a gyerek megtartásáról, vagy a terhességmegszakításról. A szociális rendszer teljes körű támogatást ad a terhes nőnek, de ő dönt. Az átfogó felvilágosításnak és az olcsón hozzáférhető fogamzásgátló eszközöknek köszönhetően alacsony az abortuszok száma. Sem a család, sem a társadalom nem veti meg- és nem veti ki magából a lányanyákat. A gyerek közös érték. A nemi erőszak nem megengedett a házastársak között sem (egy nem, az nem), szexuális inzultusnak minősül a szóbeli inzultus is – és az is, ha az elszenvedő fél magatehetetlen, mert például részeg vagy elkábították. A nemi csonkítások (körülmetélés) büntetendő - akkor is, ha azt más országban követik el. A szex pénzért való vétele/eladása szintén bűncselekmény: a vásárlót marasztalják el pénz- vagy börtönbüntetésre. A nők elleni erőszak minden formája közvádas: a feljelentő nem vonhatja vissza a feljelentést, miután többnyire az elkövető kényszeríti őt erre). Börtönnel büntetik, legyen az verbális vagy fizikai.

Amikor 2005-ben megalakult a feminista párt (Fi ), sokan adtak hangot értetlenségüknek: mit akarnak ezzel a nők, éppen Svédországban!? Ahol az elmúlt 50 évben mindent megkaptak, amire csak vágytak. Valójában, sokkal kevesebbet "kaptak" volna, ha ők maguk nem tettek volna ezért; ha nem tiltakoznak, javasolnak, demonstrálnak az utcán, és nem formálják a közvéleményt. Az Fi vezetője, Gudrun Schyman így indokolt: "Elegünk van abból, hogy másodosztályú polgárok legyünk! Mi nők túl okosak, tapasztaltak, kreatívak és ügyesek vagyunk ahhoz, hogy beérjük a svéd társadalomban betöltött mostani szerepünkkel. Szerintünk a politikai elit képtelen vagy nem mer komoly kihívást intézni a jelenlegi nemi status quo ellen. Bár a nők jogai régóta részét képezik az alkotmánynak, a politikai elit a mai napig képtelen volt megvalósítani a nemek közti egyenlőséget a svéd társadalomban. Mi olyan politikát képviselünk, amely az élet minden területén kihívást intéz a patriarchátussal szemben. Számítunk arra, hogy nagy lesz az ellenállás, de elhatározásunk a változtatásra nagyobb!"

Íme, néhány csúcspozícióban dolgozó svéd nő:



Utóirat:
Beírtam a keresőbe az egyenjogúság szót, s 21.000 találatot kaptam.
Majd beírtam svédül is: jämställdhet, s 1.140.000 oldalt dobott ki a program...

A rovat további cikkei