Afrika sem maradt ki a járványkatasztrófából

Afrikai országokban a járvány kezdete óta megfigyelhető volt, hogy a fertőzöttségi és halálozási adatok elmaradtak attól, amit várni lehetett. Mindez azonban nem jelenti, hogy Afrika kimaradt volna a globális katasztrófából. A helyzet inkább az, hogy Afrika problémái nagyrészt láthatatlanok maradtak.

A világ gazdagabb és szegényebb részei közötti egyenlőtlenséget azonban jól mutatja, hogy

• a világszerte beadott koronavírus elleni vakcinának nagyjából háromnegyede tíz országra esik,
• a világon legalább harminc olyan ország van, ahol eddig a pillanatig egyetlen személyt sem oltottak még be koronavírus ellen,
• bár az afrikai kontinensen él a világ népességének tizenhét százaléka, eddig a világ vakcinadózisainak nagyjából két százalékát adták be Afrikában,
• a kontinens ötvennégy országa közül mindössze tizennyolcból áll rendelkezésre adat az átoltottságról a The New York Times aktuális adatösszesítése szerint.

Csak látszólag nincs akkora gond

„Az egész kontinensre jellemző, hogy számos országban hadilábon állnak a hivatalos adatgyűjtéssel és a konzisztens adatszolgáltatással, azaz hiányzik az erős adatkultúra” – mondta lapunk kérésére Tarrósy István Afrika-szakértő, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Afrika Kutatóközpontjának vezetője.

Ennek hátterében a szakértő szerint sok tényező áll, de sokszor leginkább társadalmi és kulturális okok. Afrikában, főként a földrész belsejében, kisebb falvas településeken él a lakosság nagy része. Amikor egy ilyen faluban meghal valaki – mondja az MTA Bolyai-ösztöndíjas kutatója –, akkor a helyi hiedelmeknek és szokásoknak megfelelően nem feltétlenül szólnak azonnal a hatóságoknak, hanem a testet akár napokig bent tartják a házban, hogy a máshonnan érkező rokonok is elköszönhessenek tőle. Az adatszolgáltatás pontossága persze azon is múlik, hogy az adott településen van-e kinek jelenteni a halálesetet, fontosnak tartja-e ezt a család, illetve hogy a hatóságnak van-e egyáltalán kapacitása, hogy gyűjtse és feldolgozza az adatokat.

Az alacsonyabbnak tűnő fertőzöttségi és halálozási adatok ugyanakkor Tarrósy szerint részben azzal is magyarázhatók, hogy a kontinens lakossága átlagosan rendkívül fiatal. Egy a kontinenst jól ismerő másik forrásunk is arról beszélt, hogy az afrikai lakosságának hetven százaléka lehet huszonegy év alatti, a fiatalabb népességet pedig a koronavírus-járvány kevésbé sújtja.

Egy másik lehetséges magyarázat úgy szól, hogy az afrikai lakosság eleve jobban hozzá van szokva, hogy pusztító járványokkal él együtt, és ha máshogyan nem, de legalább mentálisan felkészültebben éri őket egy újabb. Ez utóbbi magyarázatot némiképp árnyalja, hogy Afrika több országa – így például Guinea, Libéria és Sierra Leone – egészségügyi rendszere lényegében összeroppant a 2014–2016-os nyugat-afrikai ebolajárvány terhe alatt, és az országokat pénzügyileg is megterhelte a járvány. További nehézséget jelent, hogy a lezárások miatt egyes helyekre a malária elleni gyógyszerek sem jutottak el időben.

Kínából jöhet a segítség

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell még tavaly április elején Brüsszelben beszélt arról, hogy a járvány legyőzése érdekében segíteni kell az afrikai országokat, különben kezelhetetlenné válhat a helyzet, és annak Európa számára is komoly negatív következményei lehetnek. A szakértő szerint azonban az európai országok ebben a tekintetben maradtak a szavak szintjén, az átfogó valós cselekvés akadozik.

Van azonban az afrikai kontinensnek egy állhatatosabb szövetségese: ez a Kínai Népköztársaság. Az ázsiai óriás hasonlóan más nagyhatalmakhoz idejekorán felismerte annak a jelentőségét, hogy Afrika ásványkincsekben rendkívül gazdag, ám a nyugati nagyhatalmaktól eltérően a jelenlétét nem kötötte a nyugati demokráciák által elvárt feltételekhez. Tarrósy István szerint Kína az ötvenes évek óta megszakítás nélkül jelen van Afrikában, és befektetésekkel, hitelekkel, infrastrukturális fejlesztésekkel és számos más módon segítségére van az afrikai országoknak Mindezt jól jelzi, hogy sok afrikai fiatal már nem európai vagy amerikai, hanem kínai egyetemet választ a felsőfokú tanulmányaihoz.

A legfrissebb hírek arról szólnak, hogy az összes Kínában kibocsátott vakcinának kevesebb, mint négy százalékát adták be Afrikában, és e tekintetben Ázsia és Dél-Amerika is előzi a fekete kontinenst. Tarrósy ezzel együtt derűlátó.

„Szinte biztosnak tartom, hogy az afrikai országoknak Kína fogja adni a vakcinák jelentős részét annak ellenére, hogy ez a szám jelenleg még nagyon kicsi” – fogalmazott a szakértő.

(Kiemelt kép: Védőmaszkot viselő emberek élelmiszerosztásra várakoznak egy állami segélynyújtó helyen Monroviában 2020. június 13-án, a koronavírus-járvány idején. Fotó: MTI - EPA | Ahmed Jallanzo)