Afgán nők és lányok, milyen jövő vár rátok?

A hétvégén Afganisztán fővárosa, Kabul, a tálibok kezére került. Az elmúlt hónapokban folyamatosan szerezték meg országszerte a területeket. A külföldi katonák kivonása az afgán térségből csak egyre jobban erősítette a tálibok hatalmát. Várható volt, hogy Kabult is megszerzik de senki sem gondolta volna, hogy ez ilyen hamar bekövetkezik. Ashraf Ghani afganisztáni elnök a hétvégén elmenekült az országból, így a tálibok lettek, ismét az ország vezetői. Azóta csak megdöbbentő videókat látni a közösségi oldalakon, kétségbeesett emberekről, akik ezrével próbálnak menekülni az országból.Viszont a tálibok visszatérésétől az afgán nők rettegtek a legjobban. Az elmúlt 20 évben sok előrelépés történt a nők jogait illetően, amelyek a jelenlegi helyzetet tekintve ismét a sárba tiporban.

Hogyan? Mióta? Mi történik Afganisztánban? 

1988-ban a szovjet csapatok kivonultak Afganisztánból helyüket a tálibok vették át. A tálib mozgalom az 1990-es évek közepére a CIA által nyújtott katonai, taktikai és pénzügyi segítségével erősödött meg Afganisztánban, majd uralma alá hajtotta az ország döntő részét. A vallási előírásokat szigorúan betartató tálibok időközben együttműködésbe kezdtek az AL-Kaida terrormozgalommal is melynek fontos tagja lett a korábban CIA kiképzést kapott, Osama Bin Laden, aki a Szovjet-Afganisztán háború idején már aktív szerepet vállalt a tálibok oldalán. 1998-ra a tálibok már 90 százalékban a sajátjukénak érezhették Afganisztánt. A hatalomra jutás után a csoport gyorsan nemzetközi felháborodást váltott ki különféle emberi jogi visszaélések miatt. A nők esetében a szigorúan betartott törvények között szerepelt a 10 év feletti nők oktatásának a betiltása, a burka kényszerviselése és a mindennapi szabadságjogok szigorú korlátozása. A tálibok befolyása gyakran azzal fenyegetőzött, hogy Afganisztánon túlra is átterjed olyan régiókra, mint Pakisztán, ahol a csoport, lelőtt egy iskolás lányt még 2012 -ben.

Amikor már egyértelművé vált, hogy a tálibok a 2001. szeptember 11-i támadásokat követően az Al -Kaida erőit védik, az Egyesült Államok által vezetett, nemzetközi offenzíva indult Afganisztán ellen. Ennek eredményeként a tálibokat kiszorították a hatalom éléről és afgán kormányt alakítottak. Bár a tálibok már nem irányítottak, nem veszítettek az erejükből. Ez instabillá tette őket, igaz, viszont továbbra is összecsaptak a külföldi katonai erőkkel az ország számos területén. Szinte mindennapossá vált az afgán civilek terrorban tartása különösképpen a hatalmi pozíciókban levő nők életének a korlátozása.

Az Egyesült Államok és a tálibok közötti béketárgyalások 2020 februárjában fejeződtek be. Az amerikaiak megígérték, hogy békésen kivonulnak Afganisztánból cserébe a tálibok megszüntetik az erőszakot. Az afgán tisztviselők és a vezető katonai tábornokok figyelmeztették Amerikát, hogy a kormány nemzetközi segítség nélkül meg fog bukni. Már Trump kormányzása alatt 2020. szeptemberében elkezdtek kivonulni az országból a nemzetközi katonai csapatok, viszont a helyzet Biden beiktatása után vált kaotikussá.

Lehetséges, hogy a történelem megismétli önmagát, az afgán nők életében.

Az 1970-es évek előtt a nők jogai Afganisztánban nagyjából lépést tartottak más nyugati országokkal. Az afgán nőknek 1963-tól van -volt időszakosan megszakítva- szavazati joguk. A nemek szerinti szegregációt az 1950-es években megszüntették, és az 1960-as években új alkotmányban már nők is szerepeltek a politikai életben. Az 1970-es évektől kezdve a régió instabilitása következtében ezek a jogok fokozatosan visszaszorultak. A tálib uralom a kilencvenes években gyakorlatilag megszüntette a nők jogait. A csoport végrehajtotta a saría törvény által meghatározott viselkedési formát, amely fokozatosan többnyire erőszakosan kiszorították a nőket a társadalmi életből, kitiltották az iskolákból a munkahelyekről őket. Férfi kísérő nélkül nem hagyhatták el a házat, egészségügyi ellátásban nem részesülhettek, a politikába semmiképp nem szólhattak bele. Amikor az Egyesült Államok vezette katonai koalíció beavatkozott, Kofi Annan ENSZ-főtitkár azt mondta: 

„Nem lehet teljesértékű békét teremteni Afganisztánban, a nők jogainak helyreállítása nélkül”

Az elmúlt majdnem 20 évben hatalmas előrelépés történt a nők körében az országban. A nők mozgását már nem korlátozták jogilag, a nők szabadon választhattak, hogy akarják a burkát viselni vagy sem. 2003-ban egy új alkotmány védte a nők jogait, 2009-ben pedig az afgán kormány elfogadta a nők elleni erőszak megszüntetéséről szóló törvényt. Az afganisztáni parlament 250 mandátumának 27 százaléka nőknek tartotta fenn. Az oktatás jelenleg nyitva áll a nők előtt, több millió lány járhat iskolába, és több ezer az egyetemre. Tavaly az ország 9,5 millió diákjának 39 százaléka lány volt. A nők jelen vannak a politikában, az igazságszolgáltatásban és a katonaságban is töltenek be hatalmi pozíciókat. Afganisztánban több mint 200 női bíró dolgozik. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Javad Esmaeili/unsplash)