A vírus is Trumpnak segít – Biden előhúzta a női alelnökjelölt-kártyát
Joe Biden, Barack Obama egykori alelnöke a jelek szerint legyűrte pártbeli riválisait és megszilárdította vezető pozícióját a demokraták elnökjelölt-aspiránsainak versenyében. Biden a Demokrata Párt centrista politikusainak doyenje – ha megnyeri az elnökválasztást, akkor 78 évesen költözhet majd be a Fehér Házba –, és bár végig az önjelöltek éllovasának számított, a kampány kezdetén úgy tűnt, hogy a párt vérfrissítést akar, Biden pedig alaposan elhasználódott a Trumppal való, személyeskedést sem nélkülöző csatározásban. Idővel azonban csak egyetlen fajsúlyos riválisa maradt Bidennek: Bernie Sanders vermonti szenátor, aki szocialisztikus retorikájával próbálja – hosszú évek óta – felkavarni a demokrata pártiak világának állóvizét.
Miután a képlet az egyes államokban megtartott előválasztások – nagyrészt a nemrégiben megrendezett „szuperkedd” – nyomán leegyszerűsödött a Biden–Sanders-mérkőzésre, az elvérzett demokrata párti aspiránsok sorra úgy döntöttek, hogy „akkor inkább már legyen Biden”, és ennek megfelelő állásfoglalásra szólították fel megmaradt híveiket.
Biden legutóbb a CNN és a spanyol nyelvű Univision tévé által közösen szervezett vitán ütköztette álláspontját Sanders szenátorral. A vita központi – sőt szinte csaknem egyetlen – kérdése az egészségügy és ezen belül is a vírusfertőzés elleni küzdelem volt. Biden és Sanders egyaránt a jelenleginél agresszívebb kormányzati fellépést sürgetett. Az egészségügyet érintő kérdésekben azonban a korábbi alelnök a jelenlegi helyzet azonnali kezelésére, a koronavírus elleni küzdelemre összpontosított, míg a vermonti szenátor az egészségügy alapvető átalakításának programjáról beszélt. Sanders az amerikai történelem példátlan pillanatának nevezte a vírus miatt kialakult válságot, és arra hívta fel a figyelmet: az amerikai egészségügyi rendszer jelenleg nincs felkészülve arra, hogy mindenkit ellásson.
Biden ezt a vitát használta fel arra, hogy bejelentse: amennyiben ő lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje, alelnökjelöltjéül női politikust választ majd.
Az amerikai média már egy ideje találgatja, ki lehet majd Biden alelnökjelöltje. A legtöbben Kamala Harris kaliforniai szenátorra, illetve Stacey Abramsre, a georgiai képviselőház korábbi tagjára tippelnek. Mindkét politikusnő színes bőrű.
Joe Biden – mivel Obamával kapcsolják össze a köztudatban – meglehetős népszerűségnek örvend az afroamerikai eredetű lakosság körében. Nem meglepő, hogy mostani bejelentésével a női szavazók népes táborát célozta meg, és igyekszik beszorítani a második elnöki mandátumára hajtó Trumpot a kizárólag a fehér férfiak által támogatott politikus szerepkörébe.
Joe Biden és Bernie Sanders nyilvános vitája Washingtonban 2020. március 15-én.A republikánusokat egységesen maga mögött tudó elnöknek azonban hatalmas szövetségese támadt: a vírus – az az ellenség, amely vitathatatlan módon mentes minden pártpolitikától, amely ellen tehát a küzdelem irányítása mintegy összekovácsolhatja a nemzetet, egységet teremthet nagyon eltérő nézetű emberek között.
A Fehér Ház igyekszik is kihasználni a lélektani előnyt. Mike Pence alelnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok valamennyi államában rendelkezésre állnak a vírustesztek és a laboratóriumok, az elkövetkező napokban pedig további több mint kétezer labor kezdi meg a vizsgálatokat. Eközben az amerikai repülőterek már csakis hazatérő amerikaiakat fogadnak. Donald Trump pedig arról beszélt: boldoggá teszi őt, hogy a jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékrendszer (Fed) – 1 százalékponttal – 0 és 0,25 százalék közötti sávba csökkentette irányadó kamatlábát. A Fed percekkel az elnök és a vírusellenes küzdelmet irányító kormányzati munkacsoport sajtótájékoztatója előtt jelentette be döntését, közölve egyben azt is, hogy a kanadai, a brit, a svájci és a japán jegybankkal, valamint az Európai Központi Bankkal egyeztetett lépésről van szó, ami a járvány által megbénított gazdaság újraélesztését célozza.
Trump azt hangoztatta, hogy az élelmiszerboltok a nap 24 órájában nyitva tartanak országszerte, és hogy az országban „senkinek nincs oka a felhalmozásra”.
Az Egyesült Államok erős befolyása alatt álló Nemzetközi Valutaalap, a IMF is mozgásba lendült: vezérigazgatója, a bolgár Krisztalina Georgieva arról beszélt, hogy a pénzintézet kész bevetni ezer milliárd dolláros hitelezési kapacitását, hogy támogatást nyújtson tagországainak a koronavírussal szembeni harcban.
A vírussal szembeni amerikai szerepvállalás „megkoronázását” azonban az jelentené, ha sikeresnek bizonyulnának az oltóanyag kifejlesztését célzó erőfeszítések. A hírek szerint már meg is kezdték a koronavírus elleni lehetséges oltóanyag klinikai tesztelését. Az oltóanyagot a Moderna amerikai gyógyszergyártó és az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) készítette, a massachusettsi, cambridge-i székhelyű biotechnológiai cég még február végén elküldte az oltóanyag első ampulláit az Allergia és Fertőzőbetegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) tesztelésre. A klinikai próbákat egy seattle-i kutatóintézetben folytatják, ahol 45 fiatal, egészséges önkéntes kap különböző adagokban a vakcinából. A résztvevők semmiképpen sem fertőződhetnek meg az oltástól, mivel az nem tartalmazza magát a vírust.
A kutatók néhány száz vagy néhány ezer nukleotid-alapegységből álló lineáris polimer molekulát használtak, amely a genetikai információt közvetíti a DNS-től a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz, utánozva egy természetes fertőzést erőteljes immunválasz stimulálása érdekében. Az oltóanyag az új koronavírusban és más koronavírusokban – mint a SARS és a MERS – lévő tüskés fehérjét másolja.
A koronavírus azonban egyes értesülések szerint a legdirektebb értelemben vett külpolitikaalakító tényezővé is vált, amiből adott esetben szintén Trump húzhat hasznot. Az iráni csúcsvezetés több tagja is megfertőződött a SARS-CoV-2 vírussal. Közöttük van egy alelnök, a külügyminiszter egyik közeli tanácsadója, valamint egy befolyásos vallási vezető.
„A közeljövőben ez nehezíti a döntéshozatalt, a vezetők ugyanis elszigeteltek a karantén miatt” – vélekedett Kenneth McKenzie tábornok, a Közel-Keletért felelős amerikai Középső Parancsokság parancsnoka. Barbara Slavin, az Atlanti Tanács elnevezésű washingtoni agytröszt kutatója azonban kétli, hogy a teheráni rendszer az összeomlás határán lenne. Az elemző szerint az egyetlen dolog, amely a rendszert megingathatná, az lenne, ha a nyolcvanéves Ali Hámenei ajatollahot, a legfőbb vallási és politikai vezetőt megfertőzné a vírus.
