A révkomáromi hittérítők tartják előretolt állásukat
Szlovákiába a térplasztikák is bekapcsolódnak a nemzeti tudat erősítéséért folytatott küzdelembe, amelynek egyik csúcspontja a nyári választásokat megelőző szoborállítási hullám volt. A Fico-kormány - a koalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és Gasparovic államfő erőteljes támogatása mellett - ekkor avatta fel a pozsonyi várban Szvatopluk nagymorva fejedelem lovas szobrát, a többségében magyarok lakta Révkomáromban pedig Cirill és Metód keresztény hittérítők alakja került "méltó" helyre. Most a pozsonyi szobron "plasztikai műtétet" hajtanak végre.
Szvatoplukról a magyar legendárium többnyire azt jegyezte fel, hogy ő volt, aki a honfoglalók által hozott fehér paripáért és díszes lószerszámért könnyelműen elajándékozta birodalma jó részét.
A szlovák történetírás azonban nagy uralkodóként tartja számon, aki fiait folytonosan az egység megőrzésére buzdította - valószínűleg nem sok eredménnyel. Robert Fico azonban úgy ítélte meg, hogy az egyébként gyönyörűen felújított pozsonyi vár – amelynek egyik tornyában őrizték hosszabb időn át a szentistváni koronát is – felettébb alkalmas helyszín az egykori nagymorva uralkodó emlékének megörökítésére, s a főbejárat előtti téren emelt szobor talapzatára azt is felírták, hogy a kardját merészen az égnek szegező dalia nem volt más, mint az "ószlovákok királya". Fico az avatáskor hangsúlyozta, hogy "Szvatopluk jóval Szent István és Szent Vencel (cseh király) előtt itt volt".
Az akció vegyes visszhangot váltott ki a szlovákság körében. Szakértők megkérdőjelezték művészi értékét, többen történelmietlennek mondták az "ószlovák" minősítést, mások arra figyelmezettek, hogy a pajzson olyan kettős kereszt látható, amely a 30-as években a fasiszta Hlinka Gárda jelképéül szolgált. Richard Sulík, a parlament elnöke szeptemberi döntése alapján el kellett távolítani a pajzson látható kettős keresztet, és törlik a szobor talapzatán lévő feliratból az ószlovák jelzőt is.
A pajzs közepén található körbe a tervek szerint a mai szlovák címerben található kettős kereszt kerül, míg a talapzatra a Svätopluk felirat, évszámokkal. A módosításokba Ján Kulich, a szobor alkotója is beleegyezett (nyilván a viták hatására), bár csupán egy fémkupakot csavarozott a pajzsra, hogy a (Hlinka-féle) kereszt ne látszódjon.
Míg a fővárosban megnyugodni látszanak a kedélyek a több mint 1100 évvel ezelőtt élt fejedelem ércalakja körül, lejjebb a Duna mentén, Révkomáromban még korántsem ültek el az indulatok egy másik szobor, a bizánci hittérítők, Cirill és Metód térbeli megjelenítésével kapcsolatosan. Szlovák egyházi források szerint a két hittudós, akiket később szentté is avattak, e tájon lépte át a Dunát, hogy a pogány szlávokat a keresztény hitre átállítsa.
A magyar többségű városban az erőszakos szoboremelési elképzeléseket ingerülten fogadták, mivel egyértelmű volt, hogy a "na, ki volt itt előbb?" vetélkedés eléggé perverz formában történő folytatásáról van szó, és nem a jámbor szerzetesek emlékének megörökítéséről. Erre a szlovák nacionalisták még nagyobb nyomásgyakorlással reagáltak, és társadalmi szervezetük, a Matica Slovenská helyi székházának bejárata fölé felállították a már kiöntött szoborpárost. (A magyar kételyekre, melyek szerint nem is biztos, hogy a próféták itt lépték át a Dunát, Ján Carnogursky, a szlovák kereszténydemokraták elnöke azzal riposztozott, hogy számos magyarlakta településen állítottak fel turul-szobrokat, holott nem bizonyított, hogy a mondabeli madár átrepült a falu felett...)
A révkomáromi önkormányzat sokáig dacolt a másik fél próbálkozásaival, nem engedve a város területéből át annyi helyet, amennyi a szobor elhelyezéséhez szükséges lett volna. Végül éppen kompromisszumig jutottak, engedélyezve egyúttal ama Szent István szobor felállítását is, amely később – nem utolsósorban Sólyom László 2009-es sikertelen koszorúzási terve nyomán – a címoldalakra került, itt is, ott is. A Fico-kormány azonban nem várta meg a minden fél számára elfogadhatónak tetsző megoldást, hanem ugyancsak a parlamenti választások előtt kijelölte az a földdarabbot, amely a városon belül - a pozsonyi, a nyitrai és a Magyarországra vezető utak találkozásánál - az állami útfelügyelet hatáskörébe tartozik. Ezen a ponton körforgalmat alakítottak ki, és a közepébe beleállították a két hittérítő szobrát, áthozva ide a Matica épületéről, bár ezt a megoldást még a helyi szlovákok sem támogatták.
A járművek és a gyalogosok azóta is kerülgetik a szenteket, akik maguk sem hitték volna a IX. században, hogy a "hálás" utókor ilyetén megjelenítésükkel a viszályt tartósítja majd.
