A püspök folyamatosan a szexről beszélt a papi szemináriumon

2018. június 13., 14:21

Szerző:

Május közepén a teljes chilei püspöki kar felajánlotta a lemondását Ferenc pápának a papjait érő pedofil-vádak miatt. Ennek a szövegében a püspökök bocsánatot kértek a papok által elkövetett szexuális visszaélésekért és köszönetet mondtak a sajtónak, hogy az „igazságot szolgálta". Köszönetüket fejezték ki az áldozatoknak is bátorságukért, mivel egymást is segítve szembe tudtak szállni a „hatalmas nehézségekkel" és gyakran „az egyházi közösségtől is induló támadásokkal”.

Bár Ferenc pápa június 11-én elfogadta a püspöki kar lemondását, a bocsánatkérés ellenére a chilei katolikus egyház azért még mosakodott egyet, azt állítva, hogy a katolikus egyházfő valószínűleg csak az idős koruk miatt fogadta el a azt.

Fernando Karadima egy 2015-ös bírósági meghallgatáson
Fotó: CNS/EPA/Handout

A botránysorozat főszereplője egy Fernando Karadima nevű pap, akiről először még 2002-ben kezdték el suttogni, hogy pedofil, de egészen 2010-ig tartott, mire sikerült elérni, hogy vizsgálatot indítsanak ellene és elmozdítsák a hivatalából. Áldozatai azt állítják, hogy egy püspök, Juan Barros tökéletesen tisztában volt a szexuális visszaéléseivel, szemtanúja is volt néhánynak, de inkább eltussolta az ügyeket. Ferenc pápa januárban még rálépett egy kisebbfajta aknára, rágalmazással vádolta meg azokat, akik szerint Barros fedezte az egyébként őt az egyházi úton elindító  mentorát, Karadimát. A katolikus egyházfő ezért később, áprilisban bocsánatot kért.

Karadimáé nem az első eset volt a botránysorozatban. A BBC Mundo beszélt néhány áldozattal, akik megdöbbentő történeteket meséltek.

Mauricio Pulgar még nem volt nagykorú, amikor már tudta, pap szeretne lenni. 1993-ban egy előkészítő táborban találkozott az egyik pedofíliával vádolt pappal, aki elmondása szerint (amit mások is megerősítettek a portálnak) elképesztő dolgokat kért a fiataloktól. - Azt mondta, vetkőzzünk le és meztelenül fürödjünk a medencében. Az egyik barátommal megtagadtuk a kérést, mire azt mondta, hogy ha nem tesszük meg, az azt jelenti, szexuális problémáink vannak. Nem értettük, de hittünk neki, ezért megtettük - mondta Pulgar.

A pap ezután maga is belement a medencébe, és elkezdett járkálni a fiatalok között úgy, hogy meg-meg érintette őket. Közben azt mondogatta nekik, hogy ez azért jó, mert növeli az önbecsülésüket. - Nagyon fiatalok voltunk, nem a rosszat kerestük a tetteiben, vagy hátsó szándékot, pláne nem egy pap részéről - mondta a BBC-nek Pulgar.

Nem sokkal később az áldozat papi szemináriumra járt, ahol továbbra is tanította az említett atya. De nem csak az ő viselkedése volt furcsa. - Ha nem engedted, hogy megpuszilják az arcodat, akkor azt mondták, problémáid vannak. Úgy kellett öltözni, ahogy az említett pap megparancsolta és elkezdtek eltávolítani az anyámtól. Csak ritkán láthattam, kettőnk közt egy üvegfallal beszélgethettünk. 

A szemináriumon az egyik tanár, aki a távozó püspöki kar egyik tagja folyamatosan szexuális dolgokról beszélt az órán, aminek semmi köze nem volt a liturgiához. - Egy nap azt mondta, hogy ha valakinek erekciója lesz vagy túl sok önkielégítést végez, vele beszélje meg, mert ő a legmegfelelőbb személy erre.

Pulgar egy nap megunta, hogy a nyakát simogatják, bedühödött és mérgében lerántotta magáról és kicsavarta a pap karját, miután már sokadjára kérte, hogy ne érjen hozzá. Ezután őt büntették meg és küldték el pszichológushoz. A fiatal férfit végül egy jóindulatú pap menekítette ki a szemináriumról azzal, hogy meghívta, lakjon nála, segítsen neki az egyházi közösségében.

De az abúzus ezután sem ért véget, sőt, még rosszabb lett. Pulgar egyházközösségének közelében lakott és dolgozott papként egy másik férfi. Ő megkérte Pulgart, hogy néhanapján segítsen neki is, és így is lett. Egyik este ott maradt a papnál, aki megkérdezte, alszik-e mellette. Pulgar visszautasította, így a pap jó éjszakát kívánt, de előtte még adott neki egy szendvicset és üdítőt, amit a fiatal elfogyasztott. Pulgar kisvártatva érezte, hogy valami nem stimmel, érezte, hogy szédül. A következő, amire emlékszik, hogy a pap megerőszakolja. Próbált szabadulni, de nem tudott.

Pulgar később szólt a történtekről egy másik papnak, kérte, hogy segítsen neki feljelenteni a férfit. De csak azt érte el, hogy a későbbi püspök, Gonzalo Duarte gondoskodjon arról, hogy ne fejezhesse be teológiai tanulmányait.