A patika nem drogéria
A patika elsőrendű feladata, hogy gyógyszereket forgalmazzon és segítse a betegeket azok felhasználásában. Ezt hangsúlyozza majd az új német patikai rendtartás.
A tervezet pikantériája, hogy az a történetesen a liberális-polgári FDP irányítása alatt álló Egészségügyi Minisztériumból származik. Annak vezetőjét, Philipp Rösslert, nemrég választották a hangsúlyosan a gazdaság érdekeit képviselő párt elnökévé. Rössler és a többi fiatal pártvezető azonban úgy látja: társadalmi kérdésekkel is foglalkozniuk kell, ha pártjuk ki akar kerülni a lejtmenetből.
A Berliner Zeitung szerint Rössler azt szerette volna, ha a patikákat, „amelyek ma inkább drogériára, mint gyógyszertárra hasonlítanak“, kötelezik: területük legfeljebb 30 százalékán helyezhetnek el (a gyógyszerekénél sokkal magasabb ár-rést jelentő) kozmetikai, higiéniai cikkeket, vitaminokat. Az érintettek tiltakozására szám ugyan nem kerül a rendtartásba, de az igen, hogy a gyógyszerek mellett kínált termékeket „alárendelt helyen“ kell elhelyezni. Ugyanakkor a patikusok kötelességévé teszik, hogy fokozott gonddal tájékoztassák vevőiket a vásárolt gyógyszerekről.
Egy gyógyszergyár önkorlátozást vállal
A közhangulatot érzékelve a Glaxo-SmithKline-nél, a világ harmadik legnagyobb gyógyszer-gyártójánál - legalábbis a konszern németországi vállalatánál – önkritikus hangok hallatszanak és önkorlátozó intézkedéseket hoztak. A cég májustól 4 dobozra korlátozza az új gyógyszereiből az orvosoknak ingyen rendelkezésre bocsátott minták számát. Eddig a szerekből azok bevezetése, majd forgalma érdekében az orvosok évekig kaptak ingyen szállítmányokat. A konszern marketing-osztálya a jövőben nem finanszírozza orvosok rendezvényeken való továbbképzését. Azoknak az orvosoknak, akik a gyártó számára dolgoznak, nyilatkozatot kell aláírniuk, miszerint a cég nyilvánosságra hozhatja nevüket és keresetük mértékét. Az adatok arról, milyen támogatást nyújt a konszern beteg-szervezeteknek, már korábban nyilvánosak lettek.
A Glaxo-SmithKline kötelezte magát arra is, hogy a jövőben nem számol be tudományos tanácskozásokon, szak-folyóiratokban új hatóanyagokról mindaddig, amíg az ezeket tartalmazó gyógyszereket nem engedélyezték s nem kerültek forgalomba. Tanulságos a cég másik döntése is, amely szerint nem bíznak meg ezentúl orvosokat, hogy tiszteletdíj fejében kísérjék figyelemmel gyógyszereik hatását a betegekre. A szakma eddigi álláspontja szerint a hatásvizsgálatokra tudományos okokból szükség van. Torsten Strohmeyer, a vállalat németországi kutatási igazgatója szerint viszont „az ilyen megbízások 90 százaléka felesleges, általában más módszerekkel választ lehet találni a felmerülő kérdésekre.“
