A parlament klaviatúrája
Szó szerinti idézet egy levélből.
„Diktatórikusan kormányozni minden őrmester tud, amíg van, aki engedelmeskedik. De a diktatúra nem államművészet. Ezért is keresi ezt az eszközt a miniszterelnök úr, aki nem politikus. Hegedűművész, akinek zongoráznia kellene, de mert zongorázni nem tud, mert a parlament klaviatúrája idegen neki, kidobja a zongorát.
A parlamentre azonban nem a népnek van szüksége, hanem a hatalmon lévőknek. Mert a parlament a legbiztosabb levezető csatornája a tömegindulatoknak. Ha nagy a feszültség, egy kormányváltozás, ha még nagyobb, új választás mindig enyhíti a helyzetet, és egy időre új etapot, nyugalmi állapotot teremt. Ha ez nincs meg, a feszültség a hatalmon lévők alatt robban.
Rettenetes felelősség azért a diktatúra, nagy rizikó, és nincs belőle visszatérés... mert a diktatúrát folytatni kell, egyre szélsőségesebb emberekkel.”
A levelet Payr Hugó, az Egyesült Keresztény Párt (a parlamentben abszolút többséget birtokló kormánypárt) budapesti szervezetének elnöke, országgyűlési képviselő írta Horthy Miklós kormányzóhoz 1931. október 31-én. (Horthy Miklós: Emlékirataim, Buenos Aires, 1953)
Remélem, a Kétharmados Párt vezérének bizalmasai, tanácsadói, szakértői olvasgatnak néha történelemkönyveket, emlékiratokat, levéltári anyagokat.
Láng Róbert
Budapest
