A Papcsák-szindróma

Nyilván sokan felháborodnak a zuglói polgármester által kötött megbízási szerződéseken, köztük talán olyanok is, akik abban a tévhitben szavaztak rá és pártjára, hogy ezek a tisztakezű, becsületes emberek felszámolják az előző, kizárólag gazemberekből és tolvajokból álló (ön)kormányzat(ok) visszaéléseit, és tevékenységükkel csakis a közjót, az emberek érdekeit és a nemzet felemelkedését szolgálják. Csakhogy, aki úgy gondolja, hogy a választóvonal a szoclib kormányzatok és támogatóik, illetve a Fidesz és szatellitszervezetei között húzódik, az nem a mai magyar valóságban él.

A Fidesz az elmúlt évek során óriási tábort épített. Ennyi ember támogatása nem épülhet önkéntes, kizárólag lelkesedésen alapuló támogatásra. Többségüket – az ellenoldal gyűlölete mellett – saját önös érdekük vezérelte oda. A kitartó támogatásért pedig ellenszolgáltatást várnak. Ennek jött el most az ideje. A klientúrát ki kell fizetni. Ha annak érdekében, hogy az ellenfelet végleg az agyagba döngöljük, nagyra hizlaltuk a saját tábort, akkor ez sokba kerül.

Esetleg épp kétszer annyiba, mint amennyit az előző polgármesternek kellett hasonló célra költenie. És akkor még nem is beszéltünk a pártnak visszaosztandó pénzekről. A Fidesz sztahanovista törvénygyárában, ahol akár egy nap alatt is képesek alkotmányt módosítani, vagy a sztrájkjogot korlátozó törvényt szombaton benyújtani, és kedd hajnalban már el is fogadni, miről nem hallottunk egyetlen szót sem? A magyarországi korrupció melegágyának tartott pártfinanszírozás megváltoztatásáról. Pedig a Fidesz ellenzékben igencsak mellette volt. Most mélyen hallgatnak róla. Felteszem, azért, mert megfelel nekik.

Vajon a többi önkormányzatban egyetlen olyan, a korábbi ciklusok többpárti pénzelosztásaiban nem érintett LMP-s vagy független képviselő sincsen, aki venné a bátorságot, és kikérné az önkormányzat szerződéseit? Esetleg a zuglói az egyetlen önkormányzat, ahol ilyenek születtek? Nem mernék rá nagy tétben fogadni.

Persze kérdés: mit ér egyetlen magányos, jelen esetben LMP-s képviselő? Lehet-e, érdemes-e bármit is ebben a helyzetben tenni? Ha egyedül hagyjuk, semmit. A civil társadalomnak kell a magányos Don Quijoték mögé állnia. Kizárólag így van esély megszabadulni a Papcsák-féléktől meg mindenki mástól a túloldalról is, aki hasonlóan működött.

Gyarmati János
Budapest, Zugló