A német Alkotmányvédelmi Hivatal jelentése

Az állam biztonságán őrködő hivatal a napokban adta ki szokás éves jelentését – több száz oldalon. Aki kíváncsi, hányféle és milyen irányultságú jobb- illetve baloldali szélsőséges párt, szervezet, csoport létezik Németországban, az szinte tudományos alapossággal összeállított összeállítást kap. Megtudhatja például, hogy a szélsőjobboldali eszmék nem jelentkeznek ideológiailag egységes keretben, hanem különféle nacionalista, rasszista, antiszemita köntösben. „Az ilyen eszmék hordozói, hirdetői szerint az etnikumhoz, nemzethez vagy fajhoz tartozás a döntő egy ember megítélésében, ez pedig alapvetően ellentétes Németország alaptörvényével”, állapítja meg a nemzetbiztonsági hivatal. Egyébként némi megnyugvással azt is, hogy a szélsőjobb létszáma – amint már korábban is – tovább csökkent. Az egész sor különböző párt és tömörülés aktív tagjainak létszáma 30.000 körül lehet. Ezeknek egy harmadát ítélik meg úgy, hogy nagymértékben hajlanak erőszakos cselekedetekre. Míg az egyes tartományi parlamentekben is képviselt NPD tartja pozícióit, egykori vetélytársa, a DVU (Deutsche Volksunion) már csak 3.000 tagot tömörít. S bár ezek működhetnek, a jelentés emlékeztet: a belügyminisztérium már 1990-ben, illetve 1994-ben betiltotta a „Vér és becsület” valamint a Wiking-Jugend nevű szervezetet, mivel tevékenységük alkotmány-ellenes. A nevek Magyarországon is ismerősek, képviselőik ezek szerint betiltásuk óta is eljártak-eljárnak a magyar szélsőjobb februári megemlékezéseire a budai Vár védőinek 1945 -ös kitörési kísérletéről.

Marxisták és maoisták

A németországi szélsőbalhoz az alkotmányvédők szerint forradalmi marxisták, illetve anarchisták tartoznak s erre a táborra az elmúlt évben a növekvő agresszivitás volt jellemző. Elsősorban a szélsőjobb valódi, vagy vélt képviselőivel szemben, de rendőrök ellen is. A szélsőbalhoz sorolható szervezetek összlétszámát a hatóság mintegy 32.000 emberre teszi, valamivel kevesebbre, mint az előző évben. Mint a jelentésből megtudhatjuk, változatlanul működik, jelenleg 4.000 taggal és saját hetilappal, az 1968-ban alapított Német Kommunista Párt, amelynek célja a tőkés társadalomnak a szocializmussal való felváltása. Létezik még Németország Marxista-leninista Pártja is, amelyet a jelentés maoista-sztálinista irányultságúként minősít s létszámáról nem tesz említést. Megtudjuk viszont, hogy 1.200 tagja van a Balpárt „Kommunista Platformjának.” A Balpártot ismeretesen 76 tagú frakció képviseli a Bundestagban és beválasztották képviselőiket több tartományi parlamentbe is. Az alkotmányvédők szerint az említett platform „a legnagyobb létszámú nyíltan szélsőséges tömörülés” a Balpártban. A pártnak egyébként kereken 78.000 tagja van és „a pluralizmus jegyében olyan ’baloldali’ erőket is tömörít, amelyek célja a jelenlegi állami és társadalmi rend alapvető megváltoztatása. A párt változatlanul ambivalens képet mutat: egyrészt arra törekszik, hogy reform-orientált, új baloldali erőként jelentkezzék a nyilvánosságban. Másrészt változatlanul számos jel utal szélsőbaloldali törekvésekre a pártban – különösen az, hogy általánosan elfogadnak soraikban nyíltan szélsőséges tömörüléseket” – olvashatjuk.

Iszlám veszély, Moszkva és Peking kémei

Nagy teret szentel a jelentés annak, hogy 29, országosan aktív iszlám szervezet működik az országban, több mint 37.000 taggal. Tagságuk túlnyomó része török. Vannak csoportok, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak külföldi iszlámista szervezetekkel „de csak kevés esetben az al-Kaidával”. Ugyancsak részletesen tárgyalja a dokumentum, milyen tevékenyen működik német földön az orosz polgári és katonai hírszerzés, valamint az orosz belbiztonság is, az Oroszországba utazó, ott dolgozó, tanuló német állampolgárok vonatkozásában. A megfelelő kínai szervek igencsak hasonló, de sokkal diszkrétebb tevékenységére ugyancsak elhívják a figyelmet. Nemkülönben arra, hogy kíváncsi a németek politikai, katonai, gazdasági titkaira a különösen aktív belorusz kémszervezet, nemkülönben kollégáik Iránból és Észak-Koreából.

Egyébként a mindenkori német kormányok az idei és hasonló figyelmeztető állambiztonsági jelentések mellett más módon is törekszenek a lakosság jó értelemben vett befolyásolására. 2000 óta működik a Bel- és az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott „Szövetség a demokráciáért és a toleranciáért - a szélsőségek és az erőszak ellen.” A szövetség a civilszervezeteket segíti e célok jegyében. Három éve alakult a „Rasszizmus elleni fórum”, amelyben immár 88 állami és civilszervezet dolgozik együtt. Maga az Alkotmányvédelmi Hivatal többek között vándorkiállításokkal támogatja ezt a munkát. A legutóbbit, amely „A barna csapda” nevet viselte, hat tartományban sok ezren látták.