A NATO négy zászlóalja fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban
A NATO négy zászlóalj-harccsoportja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban – jelentette be kedden Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter, miután Varsóban tárgyalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.
A főtitkár hétfő délután kétnapos látogatásra érkezett a lengyel fővárosba, egyeztetéseinek napirendjén a július 8-án és 9-én esedékes varsói NATO-csúcstalálkozó technikai és tartalmi részletei szerepelnek.
„Tárgyalásaink megerősítették, hogy Lengyelországban és a balti államokban rotációs rendszerben négy zászlóalj-harccsoport fog állomásozni, amelyek a NATO állandó előretolt jelenlétének lényeges elemét fogják képezni Keleten” – mondta Macierewicz a közös sajtóértekezleten. Mindegyik zászlóaljban több száz vagy ezernél több katona fog szolgálni – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a döntés megszületett, de a technikai kérdések, köztük a csapatok pontos tartózkodási helye még vita tárgyát képezik. Közölte, hogy az egyik harccsoport Lengyelországban, a többi három pedig a balti államokban fog állomásozni.
Rendkívül fontosnak, biztonságerősítőnek minősítette a lengyel miniszter azt, hogy – amint ezt a Stoltenberggel folytatott egyeztetés során megerősítették – a NATO keleti szárnyán, ezen belül Lengyelországban állandó NATO-hadfelszerelési raktárak felállítását tervezik. Kiemelte az amerikai páncélos dandár tervezett lengyelországi telepítését is.
Aláhúzta: a NATO előretolt katonai jelenléte Keleten kiegészíti a gyorsreagálású erők kelet- és közép-európai telepítését, amelyről az észak-atlanti szövetség 2014-es newporti csúcstalálkozóján hozott döntést. „Ez azt jelenti, hogy a NATO katonai erőinek összlétszáma, amely fenyegetés esetén mozgósítható lenne, nagyon nagy, elegendő ahhoz, hogy hatékonyan betöltse elrettentő szerepét” – mondta.
Stoltenberg hangsúlyozta: a varsói NATO-csúcstalálkozót „kritikus pillanatban” rendezik meg. „Látjuk az egyre magabiztosabb Oroszországot, amely fenyegeti szomszédait és erőszakkal megváltoztatja a határokat” – mondta. Emlékeztetett a Közel-Keleten, valamint az Észak-Afrikában kialakult konfliktusokra is.
„Olyan kihívásokat is látunk, melyek nem ismernek határokat – a terrorizmust, a kibertámadásokat és a ballisztikus rakéták fejlesztését” – sorolta.
Leszögezte, hogy a NATO, válaszolva ezekre a kihívásokra, olyan mértékben erősíti meg biztonságát, amilyenre a hidegháború befejezése óta nem volt példa. Hangsúlyozta, hogy minden lépés védelmi jellegű.
Stoltenberg kedden délután Witold Waszczykowski külügyminiszterrel találkozott, az akkor megtartott közös sajtóértekezleten elmondta: a NATO keleti szárnya megerősítése mellett fontos feladat a keleti partnerállamok – Ukrajna, Moldávia, Grúzia – támogatása, és meg kell oldani Jordánia, Tunézia és Irak megerősítését is a szélsőséges muzulmán erők elleni harcban.
A NATO főtitkára varsói tartózkodása során Andrzej Duda elnökkel és Beata Szydło kormányfővel is tárgyalt.
