A. Nagy László: Ambícióim vannak, illúzióim azonban nincsenek…
A szlovák kormány jóváhagyta a kisebbségekért felelős kormánybiztos hatáskörét és elfogadta a kormányon kívül álló, ellenzéki Híd párt által a posztra javasolt A. Nagy László személyét. A döntés előzményei és várható következményei heves vitákat váltottak ki északi szomszédunknál. A pozsonyi parlamenten kívül maradt Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint például a tisztség – visszalépés, a Híd ellenben úgy tartja, hogy a közbenjárására megalakult hivatal fontos eszköz lehet a szlovákiai magyarság – és más kisebbségek – jogainak megőrzésében. A témáról A. Nagy László nyilatkozott munkatársunknak.
– Voltaképpen mivel foglalkozik majd ebben az új feladatkörben? Mire lesz jogosítványa?
– Alapvetően a szlovákiai nemzeti kisebbségek jogállásával, kultúrájával és oktatásügyével. Az új szlovák kormány március végén programjában a kisebbségi ügyekben „status quót” hirdetett meg. A dokumentum alapján az a veszély fenyegetett, hogy a kisebbségi érdekeknek ebben a kormányban nem lesz felelős képviselője. Az előző, koalíciós kormányba a Híd párt által delegált Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes hivatala megszűnt, hatásköreit pedig a kulturális, az oktatásügyi , a külügy-, a belügy- és a munkaügyi minisztérium kapta volna meg. Ezt a folyamatot sikerült a Hídnak részben megakadályoznia azzal, hogy elfogadta a kormányelnök felkérését: segítsen elkerülni a fenyegető bel- és külpolitikai bonyodalmakat. A párt elnöke, Bugár Béla és a miniszterelnök, Robert Fico, valamint a szakértők bonyolult tárgyalásai során sikerült megtalálni a helyzetnek megfelelő megoldást. Ennek értelmében az új pozsonyi kabinet hivatalt létesít a szlovákiai nemzeti kisebbségek ügyeinek képviseletére, az azt vezető kormánybiztos feladatköre, mint említettem, a nemzeti kisebbségek jogi helyzetére, kultúrájára és oktatásügyére terjed ki, beleértve a kultúra pénzügyi támogatását, de a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvény adta lehetőségek érvényesítését is. Mindezt a szlovák kormány a két legutóbbi ülésén is tárgyalta, majd törvényjavaslatba foglalta. Egyben lehetőséget adott a Híd pártnak, hogy javaslatot tegyen a kormánybiztos személyére.
– Mit gondol, miért Önt választották erre a posztra? Lépés ez a kormány felé egy ellenzéki párt részéről?
– Az én egész közéleti pályám a szlovákiai kisebbségek ügyével fonódott össze. A Prágai Tavasz éveiben, 1968-69-ben a pozsonyi magyar egyetemisták egyik vezetője voltam. Az egyetem elvégzése után, a hetvenes évek elején a szlovákiai rutén kisebbségről szóló szociológiai jelentést társszerzőként jegyeztem. Duray Miklóssal és Püspöki Nagy Péterrel a hetvenes évek második felében mi alapítottuk meg és működtettük illegálisan a Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Bizottságát. A rendszerváltó Független Magyar Kezdeményezés társalapítójaként lettem 1990-ben az első szabadon választott szlovák parlament nemzeti kisebbségekért felelős alelnöke. Az elmúlt húsz esztendőben pedig három cikluson keresztül vezettem a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságát. Valószínű, hogy kiválasztásomnál és kinevezésemnél ez játszhatott szerepet. A Híd döntése elsősorban a saját közösségünk, a szlovákiai magyarok, valamint a többi itteni nemzeti kisebbségi iránti elkötelezettségünk jelzése, de ugyanilyen fontosnak érzem a közös sors vállalását Szlovákia jelenéért és jövőjéért is. Úgy gondolom, hogy elveink feladása nélkül is mindig meg kell találnunk közösségeink érdekképviseletének lehetőségét. Ha ez az adott kormánynak is megfelel, az mindkettőnk szerencséje.
– Állítólag a Híd párt – a kormánypárttal folytatott hosszas egyeztetést követően – felajánlotta az MKP-nak, hogy tegyék meg nekik, azaz a Hídnak a biztos személyére vonatkozó javaslatukat. Valóban történt ilyen gesztust?
– Erről nem tudok. Arról azonban igen, hogy az MKP magatartása az egész előkészületi szakaszban sajnos – finoman szólva is – visszafogott volt.
– Főleg szlovákiai ellenzéki erők emlékeztetnek most intenzíven arra, hogy Robert Fico egyik első intézkedéseként eltörölte a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztséget. Miért gondolják úgy, hogy a kormányfő ennek dacára komoly feladatot készül Önök, az Ön számára adni, és nem csupán látszatfunkcióról beszélhetünk?
– Az előbbiekben kifejtettem, hogy az események hogyan zajlottak, és miképpen változott meg a miniszterelnök magatartása. Ennek okait legjobban ő maga tudná megokolni. Anélkül, hogy túllépném saját illetékességemet, azt gondolom, ebben az elmozdulásban jelentős szerepet játszott a Híd elvszerű magatartása valamennyi fontos politikai kérdésben, mind az előző, Radicová vezette kormány idején, mind jelenlegi ellenzéki pozíciójában, ideértve a nemzeti többség – szlovákiai kisebbségek viszonyát is. Mára kialakultak a helyzet kezelésének törvényi keretei, amelyek biztatóak, bár a puding próbája az evés...
– Miért tartja most a Híd komoly sikernek e poszt létrehozását, holott pártjára nézve kockázatokat is rejteget ez a tisztség, például ha az Ön javaslatait, ajánlásait a minisztériumok huzamosan semmibe veszik.
– Ha ez történne, akkor az egyes minisztériumoknak és végső soron a kormánynak kellene szembe néznie azzal, hogy megsérti az elfogadott hatásköri törvényt, illetve saját határozatait.
– Hogyan tud javítani a magyar és a többi kisebbség helyzetén? Milyen hazai és határon túli erőkre támaszkodhat munkájában? Igaz, hogy a cigánykérdést külön romaügyi kormánybiztos felügyeli Szlovákiában?
– Ambícióim vannak, illúzióim azonban nincsenek. Egy új intézmény, mint amilyen a Nemzetiségi Kormánybiztos Hivatala Szlovákiában, önmagában nem tud lényegesen változtatni a jelenlegi helyzeten. A kialakított törvényes keret csupán lehetőség. Ennek kibontakoztatása egy adott belpolitikai környezetben, illetve Szlovákia és Magyarország viszonyának függvényében alakulhat. Eközben nem megfeledkezhetünk meg az Európai Unióról sem. Ha az aktuális belpolitikai környezetre utalok, akkor a szlovák parlamenti képviseleten túl a magyar és a többi nemzeti kisebbségi közösség magatartására gondolok, arra, hogy vajon ezek együttműködők lesznek-e, vagy ellenségesek. Hatékony munkát csak barátságos, együttműködő környezetben lehet végezni. Ha ezek a feltételek kialakulnak, akkor várhatunk lehetőséget a helyzet javítására. A kormánybiztos és az államigazgatási szervek feladata és kötelessége, hogy együttműködjenek. A biztos kapcsolatot tart az illetékes nemzetközi szervezetekkel is. Én nyitott vagyok az együttműködésre minden hazai társadalmi, politikai és szakmai szervezettel, amely hajlandó figyelembe venni a kialakult politikai és jogi kereteket. Senkivel szemben nincsenek előítéleteim. A szlovákiai nemzetiségi kormánybiztos valamennyi szlovákiai nemzetiség képviselője lesz, így a romáké is. A jelenlegi szlovákiai roma kormánybiztos megmarad, az ő feladata továbbra is a társadalom szélére sodródott roma közösségek gondjainak kezelése lesz. Ki fogjuk alakítani a munkamegosztást ezen a területen.
– A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala június 18-ára találkozót szervez Pozsonyban az MKP és a Híd vezetői között. Meghívták-e Önt erre az eseményre, és hasznosnak látja-e a jelenlétét, immár új feladatköre birtokában?
– A találkozó létrejöttét fontosnak tartom. A Híd részéről magam is részt vettem a megtárgyalandó dokumentum előkészítésében. Bár kinevezésem napján (június 13-án) felfüggesztettem Híd-párti tisztségeimet, a tárgyaláson e párt szakértőjeként ott leszek.